44881. lajstromszámú szabadalom • Sebességcsökkentő közlőmű

— 4 -sal van a (48) saruhoz kötve és egyik vé­gén az (58) alátétdarabbal van ellátva, mely az (50) tárcsa külső kerületén lévő (54) fogazással kapcsolódik és a (48) sarú helyzetét mutatja úgy, hogy ily módon a sarú helyzete szabályozható. Az állítórudak a lengőkerethez képest úgy vannak elrendezve, hogy a csapágyak­ban keletkező súrlódási meleg nem gyako­rol lényeges befolyást az állítórudak szer­kezetére. A szabályozórudak belső vége, vagyis az, mely a (47) sarúiknak támasz­kodik, a keretnek hőtágulás okozta ki­mozdulásánál lefelé fog mozogni, mivel azonban az állítórudak a mozgás irányához képest merőlegesen állanak, a rúd tengelye által leírt ív simuzverzusa elhanyagolható. Az alaplemezre erősített beállítható szerke­zetek a szabályozó rudak nagyon finom utánállítását teszik lehetővé. Minthogy a (20) hajtókerekek minden foga, a rajzon példaképen föltüntetett átté­telnél, a közlőműkerekek minden fogával körülbelül ötször kapcsolódik, kívánatosnak mutatkozott a hajtó fogaskerekeknek és a szerelvényeknek vízzel való hűtése, míg az ezekkel kapcsoló közlőműkerekek hűtése nem szükséges. A hajtófoga8kerekek hűtőberendezése egy alkalmas (55) tömítő elrendezésből áll (1., 2. és 5. ábra), mely a vizet vagy alkalmas hűtőfolyadékot az (56) csatornába (3. ábra) juttatja, mely a (33) tengely végén van ki­képezve. Az (56) csatorna a 33) tengely és (21) hüvely között lévő gyűrűalakú csator­nával az (57) csatornák útján közlekedik. A (23) lengőkeretnek ellenkező végére egy (58) vízfölfogó van szerelve, mely arra szolgál, hogy a belső csatornából kibocsá­tott vizet fölfogja és azt valamely alkalmas lebocsátó szerkezethez vezesse. A vízfogó egy (59) elterelőből áll, mely a (33) ten­gelyre van szerelve és egy (61) szekrénybe van zárva, mely egy a rajzon föltüntetett alkalmas tartóra, ez pedig a (25) alap­lemezre van szerelve; a (51) szekrény a (23) lengőkeret szabad mozgását lehetővé teszi. Az olajozás lehet kényszerített vagy sem, amint kívánatos. A fogashajtókerék és a közlőműkerék szerelyényes részei a csap­ágyakon túl úgy vannak alakítva, hogy a csapágyak és a közlőműkerekek az olajat külön megtartják. Egy kevés olaj a csap­ágyakból aközlőműbe szabadulhat, ellenben gyakorlatilag lehetetlen, hogy a közlőműből kikerülő olaj a csapágyak olajával keve­redjék. Az olajhozzávezetés a (22) csapágyakhoz a (63) csatornán át történik, (3. ábra), mely a (23) keretben van kiképezve és az olaj­bevezetésre a (64) csatorna szolgái, mely mindegyik csapágynak külső végén van el­rendezve. Mindegyik (64) csatorna egy (65) gyűrűalakú csatornával közlekedik, melyet a (21) hüvely és a (23) keretnek szomszé­dos falai alkotnak, ebben a (66) karima, mely a (21) alkatrésszel egy darabból van kiképezve, végzi az olajnak a (64) csator­nába való beterelésót. A hajtófogaskerekek éB a (21) alkatrész­nek olyan az elrendezése, mely gyakorlati­lag kizárja, hogy az olaj a közlőműtérből a (64) csatornába kerüljön ós a csapágyakból levezetett olajjal keveredjék. A rajzban föltüntetett szerkezetnél a közlőműkerekek csavarvonalú fogakkal bír­nak, de — amint mindjárt bebizonyul — egyenes fogak ép olyan hatással alkalmaz­hatók, csak a közlőműkerekeket és a hajtó­fogaskerekeket tartó alkatrészeket kell némi­kép módosítani. Ha a hajtó és hajtott fo­gaskerekek működésben vannak, akkor a hajtókerekek hosszirányú helyzete a tenge­lyüknek szöghelyzete csakis a hajtó- éB hajtott kerekek csavarvonalú fogainak ha­tása által vannak meghatározva. A (36) mótortengely és hajtókerekek közti hajlé­kony kapcsolat, mely tulajdonképen a (33) tengely ós a 15., 16. és 17. ábrákon föltün­tetett hajlékony tengelykapcsolást is magá­ban foglalja, a hajtókerekekre csakis forgó mozgást vihet át. Ezen kapcsolás, ha a kezet jól van szerelve, nem képes tengely­irányú erőt kifejteni, minthogy a (39) tagók a tengelyre harántirányban állnak. Ha a szerke­zet nincs kellően szerelve, akkor a (39) ta­gok által átvitt tengelyirányú erő elenyésző

Next

/
Thumbnails
Contents