44881. lajstromszámú szabadalom • Sebességcsökkentő közlőmű

csekély azon erőhöz képest, melyet a fogak kifejtenek, ha a készülék teljes működésben van. A (33) tengely a hajtókerekek tengelyének szögelmozdulása ellen csakis rugalmassági ellenállását fejti ki, mely a többi erőkhöz elenyésző csekély. A következőkben az erőknek menet közben való működését írjuk le. Hivatkozva a 18. ábrára, tegyük föl, hogy a tengelyek párhuzamossága csekély mértékben megzavartatik. Ez esetben a föllépő erők a pontos párhuzamosságot ismét helyre állítani törekszenek, vagyis a szerkezet stabil. A hajtókerekek csapágyaikban hosszirányú szabad mozgással bírnak úgy, hogy a hosszirányú helyzet a fogaskerekek fogainak kapcsolata által van meghatározva. Ennek folytán, ha a súrlódástól eltekintünk a két ellentétes (B—D és B'—D') erő egymással egyenlő. A fogaknak (30°)-ot kitevő hajlásszöge a csapágyakban a hosszirányú mozgást gátló súrlódó ellenállást létesít, mely könnyen legyőzhető. Minthogy minden fog érintkezésénél az erő lényegben merőleges az érintősíkra, ezen erőknek (B—E és B'—E') eredői a merőlegeshez képest mindkét irányban szöget képeznek; az (E, B, F és az E', B', F') szögek egyenlők. (B—E és B'—E') fogak irányára merőlegesek, miáltal az (E, B, F) szög az (E', B', F') szöggel (30°), következőleg a (B, F és B', F') merőleges komponensek is egyenlők. Minthogy a hajtókerekeket tartó keret vízszintes keresztirányú tengelye körül kilenghet, önmaga beáll, úgy a (BF, X, BC) forgató nyomaték egyenlő a B', F', X, B', C) nyomatékkal és minthogy (B, F = B', F') a (BC ós B', C) karoknak is egyenlőknek kell lenniök. Ugyanez áll a (B és B') pontokon átmenő vízszintes komponensekre is. Természetes, hogy a föntemlített erők a fogak érintkezésnél föllépő összes erők eredői; a tényleges erők a fogak érintkezési vonalai mentén vannak elosztva. Ily módon a két hajtófogaskerék fogain föllépő nyomások elosztása önműködően beállíttatik úgy, hogy a kerekek szimmetrikusan helyezkednek el. Ha a fogaskerekek jól vannak vágva és terhelés alatt bejáratva, a nyomások eloszlása közelítőleg egyforma. Ha ezt elértük és berágódás nem áll be, az eloszlás minden körülmények között helyes marad, föltéve, hogy a lengőkeret elegendő merev. A hajtó- és hajtott kerekek csapágyai utánállíthatók, a csapágycsészék úgy belül, mint kívül koncentrikus hengerekké vannak alakítva úgy, hogy ha a fölfekvési fölületük jól van kiesztergálva, a csapágyak pontosan egy egyenesben állanak, bármikor is cseréljük ki a csészéket ujakkal. A fogak érintkezésénél a fognyomásuk tökéletes egyforma elosztására a (B és B') pontoknak a hajtókerekek közepére kell esniök. Ha az érintkezés egy csekéllyel a hajtókerekeknek pl. külső végéhez közelebb van, mint a belsőhöz, a (B és B') pontok a középtől kissé eltolódnak. Kellő mennyiségű keretnél ezen eltolódás mindenkor csak igen csekély. Ha a készülékben egyenes (nem csavarvonalú) fogazást alkalmazunk, akkor a fogak érintkezésénél hosszirányú erők nem lépnek föl, ennek folytán a hajtókerekek hosszirányú helyzetét valamely megfelelő eszközzel határolni kell; pl. a csapágyak végére alkalmazott gyűrű segélyével. Ezen biztosítás azáltal is érhető el, hogy a (33) tengelyt a (36) mótortengellyel szilárdan összekötjük. A két hajtókeréknél föllépő merőleges erőknek és vízszintes keresztirányú erőknek, valamint a keresztirányú nyomatéknak egyenlősége ép úgy áll fönn, egyenes fogazású, mint a csavarvonal fogazású kerekeknél. A (46) állítórudak a (23) lengőkeretet a vízszintes síkban való szögelmozdulás ellen biztosítják és így a hajtókerekek tengelyének helyzetét csakis a fogak érintkezésénél föllépő erők határozzák meg és szabályozzák. Ha az állítórudakat elhagyjuk, a hajtó és hajtott fogaskerekek tengelyeinek stabilitása a fogak alakjától függ. Homorú oldalakkal biró fogaknál, mint a