44843. lajstromszámú szabadalom • Javítás vasúti jelzőkészülékeken
— 8 — (56) jelzőberendezésen, ami azt eredményezi, hogy az (1) szám kerül az (58) nyílás mögé. A (8a, 8c) érkezési jelzők, (48) rudak, (12a) telep, (4a) szabaddá tevő mágnes és a polarizált (57) jelzőberendezés részére elrendezett kapcsolók ugyanoly módon vannak szerkesztve és ugyanúgy működnek, mint a távjelzők kapcsolói. Az érkezési jelzők kapcsolóinak kontaktusai ugyanazon számokkal vannak megjelölve, mint a távjelzők kapcsolóinak kontaktusai, azon különbséggel, hogy az egyes számok (a) betűvel vannak jelezve. Az (56 és 57) vonaljelző berendezések ! tetszés szerinti szerkezettel "bírhatnak. Ezen berendezések mindegyike egy súllyal terhelt lemezből áll, mely az (1 és 2) szá,mokat tartja és melyen egy (56a) vagy (57a) permanens mágnes van megerősítve. A permanens mágnes egyik vége az (56b) vagy (57b) elektromágnes két pólusa között van elrendezve úgy, hogy a permanens mágnes az elektromágnes tekercsén átfolyó áram irányához képest az egyik j vagy másik pólus felé mozoghat. A lemez- ! nek az elektromágnes által önműködően i beállított helyzetben való tartására alkalmas eszközök, mint (56c vagy 57c) toldatok vagy tagok vannak elrendezve, melyek az (56d) vagy (57d) kézi emeltyűk által oly módon mozgathatók, hogy a lemez szabaddá tétetik és rendes helyzetébe visszatérhet. Ahelyett, hogy külön (56, 57) jelzőberendezéseket alkalmaznánk, a (4, 4a) szabaddá tevő mágnesek mindegyike oly módon lehet berendezve, hogy ily jelzőberendezés gyanánt szolgálhat, mint azt az 5a. ábra mutatja. E célra a (29,b) armatúra polarizált, (29c)-nél csuklósan van megerősítve és (56x) jelzőberendezéssel van ellátva, mely az (1, 2) számokat tartó lemezzel működik össze. Az elrendezés olyan, hogy az ! esetben, ha a szabaddá tevő mágnesen az egyik irányban áram halad át, akkor a (29b) armatúra és az (56x) jelzőberendezés az egyik irányban forgattátik, míg ha az áram a másik irányban halad át, akkor | az armatúra és a jelzőberendezés ellenté- | tes irányban forgattatik. (29d) egy köralakú fémes kontaktustuskót jelez, mely a (29b) armatúrához van erősítve, azonban az utóbbitól szigetelve van. Ezen kontaktustuskóra a (27, 28 és 53) segédkapcsoló kontaktusok rendesen fölfekszenek. (29e) szigetelt anyagból készült darabokat jelöl, melyek a (29b) tuskó (29c) közepén áthaladó függélyes sík két oldalán a (29b) tuskóra vannak erősítve úgy, hogy a (29b) armatúrának az egyik irányban való forgatásánál a (27, 28 és 53) segédkapcsoló és a (3) vagy (3a) főmágnesek és az (5) harang (1—5. ábrák) áramköre nyittatik, mint ez, föntebb leíratott, (29f) a csuklós armatúra tartóját jelöli. A készülékek további módosításai által a mozdonyvezetővel további célszerű értesítések közölhetők. így pl. ha a mozdony a tilosra állított távjelzőhöz ér és a mozdonyvezető nem láthatja a megfelelő érkezési jelzőt, akkor a vonat sebessége oly mértékben csökkentendő, hogy szükség esetén az érkezési jelzőnél a vonat megállítható legyen. Ha azonban azon időközben, mialatt a vonat a távjelzőtől az érkezési jelzőig haladt, az érkezési jelző szabadra állíttatott, akkor természetesen a vonatot nem kell megállítani. Ily módon sok idő mehet veszendőbe. Ha elleniben a jelző valamely pontjától egy (70) drótot ágaztatunk el, mint ezt a 4. és 5. ábra mutatja és a drótot a vár gányon elrendezett (18) rúdpárokhoz kapcsoljuk, akkor a mozdonynak a (8 és 8a) táv- és érkezési jelző köizött való haladása köziben a mozdonyvezetővel rövid időközökben, az érkezési jelző helyzete közölhető, mimellett mindegyik (48) rúd oly módon működik, hogy a mozdonyon lévő (la) jelzőt szabadra igyekszik állítani és az (5) harangot működésen kívül helyezi, amikor a >(7a) vagy (7ib) kefék a (48) rudak egyikével érintkezésbe jön. Hogy a fönt ileírt jelzőkészülékek oly esetekben is alkalmazhatók legyenek, melyekben a (8 vagy 8a és 8b) vonaltávjelzők nincsenek elrendezve, azonban ennek dacára úgy tiszta, mint ködös időben, jel-