44843. lajstromszámú szabadalom • Javítás vasúti jelzőkészülékeken

— 2 — zott akképen működteti, hogy a készülékek szabad áthaladást jeleznek és pedig úgy akkor, amikor a mozdony az első rúdon halad át, mint akkor isi, amikor a mozdony a második rúdon mozog, akkor a második i rúd a mozdony áthaladásánál a látható J jelzőt önműködően rendes vagy szabad áthaladást jelző helyzetbe vezeti vissza és a hallható jelző jeladásét megszünteti, ami a mozdonyvezető részére azt jelzi, hogy a vonal szabad úgy, hogy az előre haladás folytatható. j A mellékelt rajzok 1. ábrája a fönt leírt vasúti jelzőkészülékek egy példaképem elrendezését vázlatosan tünteti föl. Ezen elrendezés értelmében a mozdonyon a látható (1) jelző van elrendezve, mely, mint azt a rajz mutatja, célszerűen egy keskeny szemafor alakjában bír, a (2) rúdra van erősítve és kis mértékben a vonaljelzőt jelképezi. Ezen látható jelzőt és a hallható jelzőt, mint pl. az (5) elektromos csöngőt, két (3, 4) elektromágneses berendezés működteti. A mozdonyon továbbá két (6, 7) kontaktuskefe van elrendezve, míg a vágányon az egyes működtetendő vonaljelzők, pl. a rajz szerint a (8) távolságjelző szomszédságában két meg- j felelő hosszú (9 és 10) fémrúd van rög- i zítve, melyek egymástól bizonyos távolságban, pl. 90—100 m. távolságban vannak elrendezve. A fémrudak (egyike, pl. a (9) fémrúd, azon irányban, amelyből a vonat ! a jelző felé közeledik, távolabb fekszik a J (8) vonaljelzőtől, míg a másik (10) rúd a jelző közelében van elhelyezve. A mozdonyon továbbá két (11, 12) elektromos telep van elhelyezve. A (9) rúd szigetelve j van és egy kapcsolóval (mely az alábbiak- ; ban megkülönböztetés céljából voiialkap- | csolónak van nevezve) van összekötve, mely ! pl. két (13, 14) kontaktust tartalmaz. Ezen i kontaktusokat pl. a (8) vonaljelző oszlopa tartja és a kontaktusok a jelzővel közr vetlenül, vagy egy, a (8) jelzőből kiálló (14x) kar által, vagy pedig a vonaljelző működtetésére alkalmazott szerkezet által I oly módon működnek össze, hogy az eset- ; ben, ha a vonaljelző tilost jelez, akkor a (13, 14) kapcsolókontaktusok nyitott helyzetben vannak úgy, hogy a (10) rúd szigeteltetik, míg, ha ja vonaljelző szabad áthaladást jelez, akkor a (13,14) kapcsolókontaktusok egymással érintkeznek, amenynyiben a (14x) kar a (14) kontaktust a (13) kontaktushoz szorítja úgy, hogy a (10) rúd a (15) vágánysinek egyikéhez kapcsoltatik, amit a (14b) vezeték közvetít. A (11) telep egy rendesen nyitott áramkörbe van bekapcsolva és (16, 16) a vezetékek által a (6, 7) kefékkel van összekötve; az említett nyitott áramkör a (3) elektromágneses berendezést (az alábbiakban megkülönböztetés céljából főmágnesnek nevezve) tartalmazza. A (12) telep egy második, rendesen nyitott áramkörbe van bekapcsolva, mely áramkör egyik sarka a (17, 17a) vezetékeken át a (7) kefével és másik sarka a gépállványzaton és a kerekeken át a földdel van összekötve; ezen áramkör a (4) elektromágneses berendezést (az alábbiakban megkülönböztetés céljából szabaddá tevő mágnesnek nevezve) tartalmazza. Ha a mozdony a (9) fémrúdon mozog, akkor a (6 és 7) kefék ezen rúddal érintkezésbe jönnek és a (11) telep áramkörét a (3) főmágnesen át zárják, miáltal a főmágnes (18) armatúrája a látható (1) jelzőt a tilos áthaladást jelző helyzetbe fölemeli. Az (5) elektromos harang a (19, 20) vezetékeken át a (3) főmágnessel shuntbe vagy párhuzamosan van kapcsolva úgy, hogy a (6 és 7) keféknek a (9) fémrúddal való érintkezése által zárt áramkör a harang egyik vezetékének a főmágnes egyik vezetékével való keresztezési pontján, pl. (21)-nél, két részre osztatik, melyek egyike a (3) főmágnes tekercsén és a másik az (5) harang tekercsén halad át; a két áram végül a tekercseken áthaladva, (22)-nél ismét egyesül. Ennek folytán az (5) harang mindaddig jelzést ad, míg a (11) telep a (3) főmiágnes tekercsébe áramot táplál. A főmágnes (18) armatúrájának fölemelése az (1) jelzőnek tilos helyzetbe való állításán kívül a (23) rúd által egy kapcsolót is zár, mely rugalmas (24, 25)