44817. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogénvegyületek előállítására
Oxydáló anyag gyanánt vízgőzt is használhatunk, ha egyidejűleg fómsók, fémoxydok, illetve hydroxydok vannak jelen. Míg a vízgőznek ismeretes kizárólagos alkalmazása csak csekély termelési hányadot eredményez, minthogy a behatás csak oly magas hőmérsékleteknél következik be, amelyeknél az esetleg keletkezett ammóniák tovább bomlik, addig fémsók vagy fémoxydok, vagy fémhydroxydok jelenlétében a reakcióhőmérséklet csökkentése következtében a keletkezett ammoniákot teljesen mint ilyent kapjuk meg. Továbbá azt találtuk, hogy az összes titánnitrogénvegyületek, úgy a titánnitridok, mint az u. n. cyannitrogéntitán-oxydáló anyagok alkalmazása nélkül is ammoniákot adnak, ha azokat savakkal vagy savakat leválasztó sókkal, esetleg víz vagy vízgőz jelenlétében hevítjük. Ekkor a titán alacsony fokú oxydjainaksói keletkeznek. Koncentrált kénsav alkalmazásánál kb. 170 C° alatt kell dolgozni, hogy a sav oxydáló hatása ne következhessék be. Ha a titán nitrogénvegyületeinek kezelését oxydáló szerekkel az ismertetett eljárás szerint kontaktus anyagok jelenlétében foganatosítjuk, amelyek az ammoniákot nitrogén-oxydokká átalakítani képesek, akkor az ammóniák helyett nitrógénoxydokat vagy ezeknek ammóniákkal való elegyeit kaphatjuk. Jelen találmány új és rendkívül1 gazdaságos eljárást szolgáltat, a levegő nitrogénjének hasznosítására, mitíthogy az oxydálásnál újból képződött titánsav mindig könnyen cyannitrogéntitánná alakítható át és így tovább. A titánsavnak vagy más titánvegyületeknek a titán nitrogénvegyületeivé való átalakítására továbbá rendkívül gazdaságos eljárást találtunk föl. A titánnitrogénvegyületek képződése titánsavnak vagy más titánvegyületeknek nitrogénáramban szénnel való hevítése útján ugyanis aránylag alacsony hőmérsékletnél is gyorsan megy végbe, ha az elegyhez alkálisót adunk. Az alkálisó eközben valószínűleg nitrogénátvivőanyag gyanánt szerepel, miméllett már csekély mennyiségek föltűnően gyorsítják a hatást. Az alábbiakban az ismertetett eljárás magyarázatául néhány példát adunk meg, anélkül, hogy a találmányt ezekre korlátoznék. így pl. a mennyiségarányok és a külső föltételek, u. m. a nyomás és a hőmérséklet a legtágabb határok között változtathatók. 1. Példa. Finoman porított cyannitrogéntitánt 10-szeres súlymennyiségű koncentrált kénsavval forrásig hevítünk. Kénessav fejlődése közben oxydálás megy végbe, amely 1/í—Va óra alatt befejeződik. A cyannitrogéntitán összes nitrogénje ammoniumszulfát alakjában oldatban van és ezután ismeretes eljárások szerint földolgozható A reakció kvantitative megy végbe. 2. Példa. 1 rész finoman porított cyannitrogéntitánt 5 rész káliumbiszulfáttal 300—400°-nál megömlesztünk. Az oxydáció x/2—1 óra alatt befejeződik. Az ömlesztéket vízben oldjuk, huzamosabb ideig 100 C°-on tartjuk, míg az oldott titánsav ki nem vált, azután szűrjük; a szűrletet mésszel alkálikussá tesszük és az ammoniákot kiűzzük. 3. Példa. 1 rész finoman porított cyánnitrogéntitánt 3 rász nátnumbiszulfáttal és 3 rész vízzel nyomás alatt 350—400°-ra hevítünk. Az oxydáció 2—3 óra alatt befejeződik ; a további földolgozást a 2. példában megadott módon foganatosítjuk. A termelési hányad majdnem kvantitatív. 4. Példa. Cyánnitrogéntitánt finoman porítva 30°-os nátronlúggal és az oxydáláshoz szükséges mennyiségű rézoxyddal, vasoxyddal, barnakővel vagy krómsavval stb. autoklávában nyomás alatt kb. 180°-ra hevítünk. A fejlődött ammóniák a szelep nyitásánál szabad állapotban távozik. 5. Példa. Cyánnitrogéntitánt ferriszulfát oldatával vízfürdőn melegítünk. 2—3 óra után a cyánnitrogéntitán ferroszulfát képződése közben eltűnik. Az oldatban lévő ammoniákot ismeretes módon kapjuk meg. 6. Példa: A cyánnitrogéntitánt hígított kéiisavval és kevés f'erroszulfátoldattal zárt edényben 100—140°-ra hevítünk és azután élénk kavarás közben levegőt nyomunk be, míg az oxydálás be nem fejeződött. A vassó
