44817. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogénvegyületek előállítására

— 3 — esetleg el is hagyható. Az oxydáció ekkor lassaban megy végbe. 7. Példa. Cyánnitrogéntitánt hígított kénsavban szuszpendálunk és krómszulfát, ferroszulfát stb. hozzáadásával diafragmával fölszerelt cellában kb. 100°-on elektrolytos úton oxydálunk. 8. Példa. Titánnitridot 20°/o-°s

nátronlúggal és az oxydáláshoz szükséges mennyiségű rézoxyddal autoklávában nyomás alatt kb. 180°-ra hevítünk. Eközben ammóniák szabadul föl, amely a szelep nyitásánál távozik. Rézoxyd helyett más oxydáló anyagok is, mint pl. vasoxyd, barnakő vagy krómsav stb. használhatók. 9. Példa. Titánnitridot hígított kénsavval és kevés ferroszulfátoldattal 100—150°-on levegővel vagy tiszta oxygénnel kezelünk. A reakciótermék ismeretes módon ammóniákra dolgozható föl. 10. Példa. 10 rész nátriumbiszulfatot megömlesztünk és azután 1 rész finoman porított titánnitridot (Ti2

N2

) adunk hozzá. A hőmérsékletet lassan kb. 350—400°-ra emeljük, míg az ömleszték nyugodtan folyik. Ezután kissé lehűtjük és kavarás mellett kevés vizet adunk hozzá, mire ismét 350—400°-ra hevítjük. Ezen műveleteket mindaddig folytatjuk, míg az ömleszték tiszta, fehér nem lesz, illetve az összes nitrid el nem tünt. Ehelyett 350—400 C°-on vízgőzt is vezethetünk keresztül az ömlesztéken, azonban az első eljárás gyorsabban vezet célhoz. Az ömleszték a nitrid összes nitrogénjét ammóniák alakjában tartalmazza. 11. Példa. Cyánnitrogéntitánt 3-szoros mennyiségű szódával keverünk és gázárammal kb. 400—500 C°-ra hevítünk. A fejlődött ammóniák, mint ilyen, illetve mint karbonát a gőzzel a gyűjtőbe jut. 12. Példa. 2 rész cyánnitrogéntitánt 1 rész marónátronnal keverünk és vízgőzáramban kb. 300—400 C°-ra hevítünk. Rövid idő múlva az ammoniákfejlődés befejeződött. 13. Példa. Titánnitridnek 3-szoros mennyiségű klórkalciummal való keverékét 500 C°-on vízgőzzel kezelünk. A fejlődött ammóniák klorid alakjában a vízgőzzel a gyűjtőbe jut. 14. Példa. Finoman porított cyánnitrogéntitánt koncentrált kénsavval kb. 150 C°-on tökéletes bomlásig kavarunk. Vízzel való hígításnál sötétbarna szinű oldatot kapunk, amelyből levegő befúvása útján és huzamosabb ideig tartó főzés révén az összes titán titánsav alakjában kicsapható. A szűrt oldatot mésszel túltelítjük és a fölszabadült ammoniákot főzés útján kihajtjuk. 15. Példa. Titánnitridot kb. 30%-os kénsavval levegő távoltartása mellett főzünk. Ekkor ibolyaszínű oldat keletkezik, amelyből a képződött ammoniákot ismeretes eljárások segélyével kaphatjuk meg. 16. Példa. Finoman porított cyánnitrogéntitánt koncentrált sósavval nyomás alatt 200 C°-on 6 órán át hevítünk. A kék oldat az összes nitrogént ammóniák alakjában tartalmazza. 17. P é 1 d a. Cyánnitrogéntitánt aluminiumklorid vizes oldatában nyomás alatt 200°-ra hevítünk. A szűrt oldatot ammóniákra dolgozhatjuk föl. 18. Péld a. Cyánnitrogéntitánt 2—3°/oo platinával platinaoldat alakjában átitatunk és azután levegő-vízgőzáramban 300—400 C°-ra hevítünk. Az oxydálás igen élénken megy végbe és rövid idő alatt befejeződik. A platina kontaktus hatása folytán fölös mennyiségű oxygén jelenlétében több vagy kevesebb ammoniáknitrogénoxydokká oxydálódik. 19. Példa. 80 rész titánsavat 20 rész faszénnel és 2 rész nátriumszulfáttal keverünk és kb. 1240 C°-on 2 órán át nitrogénáramban izzítunk. Nátriumszulfát helyett alkálikarbonátot vagy más alkálisót is használhatunk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás ammóniák előállítására, mely abban áll, hogy cyánnitrogéntitánt oxydáló anyagokkal (marókáli kivételével) hevítünk, túlmagas, a keletkezett ammóniáknak nitrogénné való oxydálását előidéző hőmérsékletek elkerülésével. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganato-