44760. lajstromszámú szabadalom • Visszafutó csövű löveg a závárzat önműködő nyitására és zárására szolgáló berendezéssel

elforgatásával lehet változtatni. A két rúgó feszültségét tehát egymástól függetlenül lehet nagyobbítani és kisebbíteni. Az üreges (0) henger külső oldalán (ol) és (o2) bordák vannak kiképezve, melyek a (KI) vezetőhenger falán nyúlnak át (6. ábra). Eme bordák közül az (ol) bordának (oB) orra van (2., 6., 7., 1G. és 11. ábra), mely arra szolgál, hogy a (B) fölső lövegtalpon megerősített és a borda pályájában fekvő <P) ütközővel együtt működjék. Az (o2) bordának (o4) nyugasza van, melybe az egyenesbe vezetés (Kl) részén ágyazott, rúgónyomás alatt álló (q) retesz a visszafutás végén befogódzhatik (1. különösen a 2., 3., 8. •és 9. ábrát). Hogy a (Q) reteszt az (o) nyugaszból kikapcsolhassuk, az (el) kidobótengelyre egy U. emelő van fölékelve (1., 3., 8., 9., 11. és 12. ábra), mely az (E) kidobó kilengésénél rúgónyomás alatt álló (u) orrával a (Q) reteszen alkalmazott (q) orr mögé fogódzhatik (12. ábra). Közvetlnül a lövés előtt az egyes részek az 1—6. ábrán látható helyzetet foglalják el, mikor az (A) lövegcső a (B) fölső lövegtalphoz viszonyítva a mellső állását foglalja •el. Ekkor a závárzat zárva van, a (C, Cl) és (F, Pl) emelőket pedig a (c3) elreteszelő retesz kapcsolja egymással Össze, mig az (F, FI) emelő (f2) toldata a (H) vezetősínhez viszonyítva oly helyzetet foglal el, hogy a (C, Cl) és (P, Pl) emelő elfordulásánál a (H) vezetősín (h2) homlokfelülete előtt elhaladhat. Az (R) és (8) rúgók feszültsége a kezdeti feszültségükkel egyenlő, az üreges (0) henger (o3) orra a (0) ütközővel kapcsolódik. Lövés után a lövegcső a fölső lövegtalpon visszafut. A lövegcsővel együtt az ezen megerősített (K, Kl, N) egyenesbe vezetés is visszafelé mozog, mig az (0) üreges henger az (o3) orr és (P) ütköző egymásba fogódzása következtében helyzetében rögzítve van. Ennek következtében először is az (8) zárórúgó feszül meg. A (K, Kl, N) egyenesbevezetéssel együtt az ebben vezetett (J, Jl, J2, L) részek is visszafelé törekszenek menni, minthogy a závárzat (C, Cl) tolóemelőjével való kapcsolatuk és a (K, Kl, N) vezetékekben való surlódásuk következtében az utóbbiban való eltolódásuk gátolva van. Az (R) nyitó rúgó kezdeti feszültsége azonban oly nagy, hogy ezeket az ellenállásokat legyőzi és a (Jl) dugattyút az (0) üreges hengerre szorítja. Ennek megfelelően mivel az (P, FI) szögemelőnek és a (C, Cl) tolóemelőnek a lövegcsófenékdarabján ágyazott (c4) csapja kénytelen a lövegcsővel visszamozogni, az (F, FI) és (C, C) emelők az (y) nyíl (2. ábra) irányában elfordulnak. Ez a forgás azonban közvetlenül a megkezdődése után megszakad, mert az (F) emelőkar (f2) toldata a vezetősín (h2) homlokfelülete előtt el nem haladhat, amennyiben a lövegcső eme forgó mozgásközben annyira hátrafelé mozgott, hogy az (f2) toldat lejtős (f6) fölülete a (H) vezetősínbe ütközik. A részek ebben a pillanatban a 7. ábrán látható helyzetet foglalják el. Mialatt a cső tovább hátrafelé fut, elsősorban az (P, FI) és (C, Cl) emelőket fogja az (f6) lejtős fölület és a (H) vezetősín együttműködése az eredeti állásába visszaforgatni. Ezután az (f2) toldat az (f7) felületével a (H) vezetősín mentén csúszik úgy, hogy a visszafutás további részén a (C, C-1) és (F, FI) emelőpár kilengése meg van gátolva és a (J, Jl, J2, L) részek a lövegcső egész visszafutásában résztvenni kénytelenek. Az (R) nyitó rúgó ily módon a visszafutás közben ugyancsak megfeszül. Mikor a lövegcső visszafutását befejezte, vagyis a részek a 8. ábrán látható helyzetbe jutottak, a (Q) retesz az üreges (O) henger (o4) nyugaszában becsappan (8. és 9. ábra). Az előrefutásnál a (Q) retesz az (0) üreges hengert magával viszi. Az (f2) toldat a (H) vezetősín mentén csúszik, az (R, S) rúgók megfeszítve maradnak. Mikor a lövegcső elérte mellső helyzetét (1. a 10. ábrát) az (f2) toldat lecsúszik a (H) vezetősínről. Most már az (R) nyitó rúgó elveszti feszültségét és a (J2) rudat, (Jl) dugattyút és (J) szánt az (N, Kl, K) egyenesbe vezetéshez, illetve a lövegcsőhöz viszonyítva az (x) nyíl irá-