44564. lajstromszámú szabadalom • Berendezés valamely üzemi berendezésnek a vonat által történő befolyásolására

A 9. ábra az üzemi berendezést nyugalmi állapotában a vonat elhaladása előtt, a 10. ábra átmeneti és a 11. ábra végállapotában tünteti föl. Ha valamely a nyíl irányában haladó vonat első (A, B) tengelyeivel a (8) vágánykontaktust befolyásolja (9. ábra) az (1) teleptől a (2, 20, 21, 7, 8, A) vagy föld {23, 3, 1) vezetéken folyó áramlökések a szegmentumot a 10. ábrán látható helyzetéig elforgatják, mikor még a (25) kilincs helyzete nem változik meg, ellenben a (34, 38) kontaktus záródása következtében a szigetelt sín a (20) mágnes esésével kapcsolódik, mielőtt a fegyverzet (17) éle a szegmentum utolsó fogát elhagyta volna. A következő (B) tengelyek által létesített (20, 34, 38, 40, 5, B, 27, 3) kapcsolat a {20, 21) elektromágnes minden további működését meggátolja, tehát a (31) szegmentum nyugalmi helyzetében marad, míg az utolsó (Z) tengely a szigetelt sínt el nem hagyta. Mikor ez megtörtént (11. ábra), a még az utolsó (Z) tengely által létesített áramlökés a (14) tengely lengését és ennek megfelelően a szegmentum elfordulásának befejeződését, tehát a (25) kilincs és (26) elreteszelőrúd szabaddá válását és a nyomógomb (32) elreteszelődésének kikapcsolódását idézi elő. Ha az áramindító berendezés (8 vágánykontaktus) akként van kiképezve, hogy még az utolsó tengely után is több áramlökést indít, nem szükséges, hogy a szegmentum a (34, 38) kontaktus záródásáig az utolsó fogát elérje. Ily módon a szegmentum egész kerületén lehet fogakat kiképezni és evvel a berendezés érzéketlenségét fokozzuk a külső behatások ellen. Lehet a kapcsolási elrendezést a (12) vagy (13) ábra szerint is kiképezni, melyeken az utolsó számok jelentése ugyanaz, mint az előző ábrákon. A 12. ábrán látható kapcsolási elrendezésnél a (20, 21) elegtromágnest a vonat tengelyei nem zárják röviden, hanem a (34, 38) kontaktusok és (40) vezeték függetlenítik a (8) sínkontaktukstól, mikor a szegmentum az első tengelyek hatása alatt a 10. ábrán látható helyzetét elérte (1, 20, 34, 38, 40, 5 tengelyek, 27, 3, 1 áramkör). Ebben az esetben a (14) fegyverzet (10. ábra) a (18) mágnessarkon marad fekve, mig az utolsó tengely a szigetelt sínt el nem hagyta. Eme foganatosítási alaknál a szektort csakis az utolsó fogánál szabad fogva tartani, minthogy az utolsó tengely csak egy áramszakítást létesít, tehát a fegyverzet is csak egyetlen mozgást végez. A vágánykontaktusnak a 13. ábrán látható helyen való alkalmazása ennél a kapcsolási elrendezésnél is lehetővé teszi egész kerületén fogazott szektor alkalmazását, minthogy az utolsó tengely elhaladása itt is több áramlökést indít. A találmány tárgyának harmadik foganatosítási alakja a 14—16, ábrán látható, hol példaképen nyomógomb elreteszelés gyanánt kiképzett üzemi berendezés látható. A 14—16. ábrán az (50)-nél kisebb utaló számok jelentése ugyanaz, ami az előző ábrákon. Ennél a foganatosítási alaknál egy fix (59) elektromágnes a (61) csap körül forgatható (60) fegyverzetével az (53) átvivő emelő elreteszelését és a (63) kontaktust akként vezérli, hogy a fegyverzet leesett állapotánál (14. és 16. ábra) a kontaktus nyitva, meghúzott állapotánál (15. ábra) zárva és az (53) átvivő emelő az elreteszelő állásban rögzítve legyen. Minthogy a (20, 21) mágnestekercselés a nyugalmi állapotban (14. ábra) a vágánykontaktusról le van kapcsolva, a szegmentum csakis akkor indulhat forgásnak, mikor az (5) szigetelt sínen mozgó vonat az (50) elektromágnest az (1, 59, 54, 5, A, vagy B) tengelyek (27, 1) áramkörön át gerjeszti és így a (63) kontaktus zárva van (15. ábra). A fölfelé mozgó (22) szegmentum ekkor az (53) emelőnek félig elvágott (23) tengely által képezett elreteszelését megszünteti, de az emelőt a (61) mágnesfegyverzet mindaddig az elreteszelő állásban (15. ábra) rögzíti, míg az utolsó (Z) tengely elhaladásánál (16. ábra) az elektromágnes árammentessé nem válik és a (61) fegyverzetet (62) rúgója le nem szakítja. Ekkor az (53) emelő a 16. ábrán látható helyzetébe csappan ós az