44564. lajstromszámú szabadalom • Berendezés valamely üzemi berendezésnek a vonat által történő befolyásolására

(52) elreteszelőkilincset magával víve a nyomórudat szabaddá teszi. A szegmentum által az első áramlökéseknél zárt (66) kontaktus abban az esetben, melyben a (8) vágánykontaktus a 17. ábra szerint van alkalmazva, a szegmentumnak a szigetelt sín által megindított mozgásának befejezését a szigetelt sín további állapotától függetleníti. Eme leírt berendezés helyett az (59) elektromágnes segélyével más üzemi berendezés, pl. a 3. ábrán látható blokkmező is a kívánt függésbe volna hozható a két ható tényezőtől (egy áramlökést előidéző és egy vonat elhaladásának ideje alatt ható kontaktustól). Az (59) elektromágnesnek ekkor csakis a (25) kilincset (3. ábra) kellene az elreteszelő állásban rögzítenie. Lehetne munkárammal dolgozó (59) elektromágnes helyett nyugalmi árammal dolgozó (67) elektromágnest (18. ábra) is alkalmazni, melyet a szigetelt sín elfoglalt állapotánál a tengelyek okozta rövidzárlat tesz hatástalanná és mely az utolsó tengelyek elhaladása után az elreteszelést a fegyverzet meghúzásával megszünteti. A szigetelt sín által létesített áramkör egy külön elreteszelő tagra is hathat, mely a nyomórudat közvetlenül reteszeli el, mint ezt pl. a 19. ábrán blokkmező esetére ábrázoltuk. Ebben az ábrában a blokkmezőnek csakis a megérthetéshez szükséges részeit ábrázoltuk, ezek a (33) nyomórúd, (26) megakasztórúd, (32) elreteszelőkilincs, (22) szegmentum, (14) fegyverzet, (20 és 21) elektromágnes. A (68) elreteszelő elektromágnes a szigetelt sín elfoglalt állapotánál (1, 68, 64, 5 tengelyek, 27, 3, 1 áramkör) a (70) kontaktust zárja és a (69) tengelyen megerősített vagy erről más módon mozgatott (71) kilincs segélyével a (33) nyomórudat (57) toldatánál elreteszeli. Az (1, 69, 70, 20, 21, 65, 8, 5) tengelyek (27, 3, 1) áramkörben föllépő áramlökések a szegmentumot fölfelé forgatják és a (26) elreteszelőrúd ismert módon szabaddá válik. A (33) nyomórúd a (68) elektromágnes hatása alatt elreteszelve marad, míg az utolsó tengely el nem haladt. Természetes, hogy a munkaárammal dolgozó (68) elektromágnest ennél az elrendezésnél is lehetne a 20. ábra szerint elrendezett, (73) fegyverzettel bíró nyugalmi árammal dolgozó (72) elektromágnessel is helyettesíteni. Hogy a tetemes áramfogyasztást kisebbíthessük, a (22) szegmentumtól függő (74) kontaktus (20. ábra) segélyével arról is lehetne gondoskodni, kogy az (1) áramforrás csakis akkor kapcsolódjék az (5) szigetelt sínnel, mikor ezt az első tengelyek elérik. Az (1, 20, 21, 7, 8, ' 27, 3, 1) áramkörben föllépő első áramlökések a szegmentum elfordulását és a (79) kontaktus záródását idézik elő és evvel az (1) áramforrást az ismert (2) ellenálláson át az (5) szigetelt sínhez kapcsolják. A szegmentumot a nyugalmi állásába visszavezető kapcsolási elrendezés és a szerkezeti részletek — minthogy a találmány tárgyának megértésére lényegtelenek — a rajzon ábrázolva nincsenek. Magától érthető, hogy a (20, 21) mágnestekercselés és az evvel kapcsolatban ábrázolt vezetékek közé bizonyos átkapcsolok vannak beiktatva, melyek az üzemi berendezést a leírt berendezéstől és más üzemi berende-. zésektől is függésbe hozzák, pl. mint az a 21. ábrán sematikusan látható, hol (81) az egyik, (82) a másik pl. váltakozó áramra szerkesztett, üzemi berendezés nyomórúdja. A nyugalmi helyzetben az első berendezés (20, 21) elektromágnese a (81) nyomórúd által vezérelt (84, 85) átkapcsolón át az 1. ábrából ismert transzformátor (10) másodtekercseléséhez van kapcsolva. A (8^nyomórúd lenyomásánál a (83) induktor (84, 20, 21, 85, 91) vezeték (87, 86, 88, 92) visszavezetés (83) induktor áramkör záródik, tehát a (81) blokkmezőt blokkozhatjuk és a (82) blokkmezőt kiblokkozhatjuk. A leírt kapcsolások és berendezések különböző módon kombinálhatók, tehát mindenhol lehet váltakozó áramot használni, hol a rajzokon egyenáram használatát tételeztük föl. Az üzemi berendezés és a vonatberendezés közé célszerűen relaisak is bekapcsolhatók. Váltakozó áram létesítése helyett az elektromágnesek (93, 94) csévéit