44527. lajstromszámú szabadalom • Berendezés forgó mozgásoknak változtatható sebességgel való átvitelére

nak. kiképezve, hogy a közéjük helyezett j (10) hajtott tárcsával mindig- érintkezés­ben állnak, még ha a (10) tárcsa a közép­síkján átmenő (11) tengely körül el is bil­len. A (8 és 9) fogaskerekek célszerűen | antifrikciós (12, 13) ágyakban forognak, j melyek a gömbalakú (1) tokban beállítha­tóan vannak elrendezve, mimellett mind­egyik kerék külső oldalán a tengelyirányú nyomás fölvételére szolgáló (14, 15) ágy | van alkalmazva. A (8 és 9) kerekek köz- i ponti furatán egy közös (16) tengely ha- j lad át, mely a föltüntetett kivitelnél üre- j ges cső alakjával bír és egy szilárdan rá- j erősített agyat és a (17) kart hordja, mely j viszont egy (18) gyűrű tartására szolgál, j amennyiben a kar furatán áttolt (11) ten­gely a (18) gyűrűbe van ágyazva. A (10) tárcsának a vele koncentrikus (18) gyűrűn való szabad futását a (19, 20) antifrikciós ágyak teszik lehetővé. A (11) tengelyhez vagy a (18) gyűrű­höz egy (21) kar van erősítve, melyet a (22) csatlórúd és (23) pecek a (24) vonó­rúddal köt csuklósan össze. A (24) rúd a (16) tengely üregéiben egy '(25) csúszó­gyűrűig terjed, melyhez (26) pecek segé­lyével van erősítve. A (25) gyűrűnek egy körülfutó (27) hornya van, mellyel a (28) villa ágai kapcsolódnak. Ezen villa nyele az (1) tokba ágyazott (29) tengelyre van erősítve (9. ábra), melynek a tokból ki­nyúló vége valamely emelőkar vagy efféle segélyével elforgatható. Az elmondottak szerint tehát a (10) tárcsa, melynek kerülete a (8 és 9) hajtókerakek­kel állandóan érintkezésben van, együtt forog ezen kerekekkel, melyeket a (6) ten­gely ellenkező irányokban és egyenlő se­bességgel forgat. Az eddig adott példák vázlatos főbün­tetéseiből könnyen megérthető, hogy a közr benső (10) tárcsát a (28) villával összekö­tött rudazat segélyével a (16) tengellyel párhuzamos helyzetben lehet tartani, vagy pedig a (11) tengely körül el lehet billen- | teni. Ha a tárcsa el van billentve, akkor j egyik oldala a hajtókerekek egyikével a ! közéüponttól kisebb vagy nagyobb távol- ' ságban érintkezik, mint a másik oldala, minek következtében a tárcsa a két kerék középpontjait összekötő egyenes körül ke­ringésbe jön és így a (1-6) tengelyt for­gásba hozza, még pedig előre vagy hátra­felé, aszerint, amint a (11) tengely körül az egyik vagy másik oldalra billentetett. A 10—17. ábrák a találmány szerinti be­rendezésnek olyan foganatosítását tüntetik föl, melynek működési módja ugyancsak a 8. és 9., valamint az 1—7. ábrák kapcsán kifejtett elveken alapszik. Azonban a be­rendezés úgy van foganatosítva, hogy a hajtó tengely munkája és sebessége egy megosztott tengelyre vihető át, mely eset­ben természetesen más követelmények lép­nek föl. A leírandó kivitelnél szintén önműködő szerkezet van alkalmazva a sebességnek a hajtó és hajtott tengelyek közötti szabá­lyozására és változtatására, mimellett ezen szerkezet ugyancsak olyan elemeket fog­lal magában, melyeknek segélyével az em­lített sebesség, mely a hajtott tengelyek­nek a hajtótengely munkájával szemben kifejtett ellenállásától íügg, önműködően variálható. Mindenféle mechanikai szerkezetben ta­lálkozunk az úgynevezett kiegyenlítő vagy differenciális kerékművek alkalmazásival, melyek különböző sebességi viszonyok el­érését teszik lehetővé. Az alább leirandó szerkezetnél a találmány szerint szintén ilyen sebességi viszonyokat létesíthetünk. Ezen kivitelnél a lényegében hengeralakú (30) tok egy harántirányú (31) csőszerű toldattal van ellátva és az egész mecha­nizmus a tokban foglal helyet. A (32) főtengely egy alább leirandó szer­kezet segélyével a (33) fogaskereket és az ezzel kapcsolódó (34) fogaskereket, ez pedig a (35) kúpkereket hajtja. A hajtott tengely, mint már említve volt, meg van osztva és két (40 és 44) részből áll. A (35) kúpkerék két (36 és 37) kúpke­rékkel kapcsolódik, melyek két (38 és 39) tárcsa hajtására szolgálnak. A (38,39) tárcsák az üreges hajtott tengely (40) sza­kaszához tartoznak, melynek belső vége a

Next

/
Thumbnails
Contents