44527. lajstromszámú szabadalom • Berendezés forgó mozgásoknak változtatható sebességgel való átvitelére

(g, gl) síklap ellenkező irányban ugyanazon (S) sebességgel halad., A 4. ábrából viszont azt értjük meg, hogy ha az egyik (gl) sík kétszer akkora (2S) sebességgel halad, mint a másik (g) sík, akkor a tárcsa (o) középpontja a gyorsabban haladó (gl) sík mozgási irányában a két sík sebessége kösaötti (S) különbség felével egyenlő sebességgel fog haladni a két sík között. Ezen tétel helyessége az 1. és 2. ábrákon föltűnte tett alapelvből következik. Ha pedig az 5. ábra szerint a két párhuzamos sík helyett két (b és c) tárcsát hozunk érintkezésbe az (a) tárcsával és a (b, c) tárcsákat- ellenkező irányban, de egyenlő sebességgel forgatjuk, akkor az (a) tárcsa az (o) tengely 'körül forgásba jön, azonban az (o) tengely, mely a közös (A) tengelyhez erősített (ol) karon van elrendezve, helyén marad. Ellenben ha az egyik tárcsát gyorsabban forgatjuk, mint a másikat, akkor a harmadik (a) tárcsa tengelye a gyorsabban forgó tárcsa forgási irányában elmozdul, vagy más szavakkal, az (ol) kar a közös (A) tengellyel együtt elfordul. Ha a 6. ábra szerint a két (b és c) hajtó tárcsa úgy van kiképezve, hogy velük az (a) hajtott tárcsa kerülete mindig érintkezésben marad és ha -ez utóbbi az(o) középpont körül elbillenthetően van ágyazva, akkor a következő esetek fordulhatnak élő: Ha az (a) tárcsa az (A) tengellyel párhuzamosan áll és a két (b és c) tárcsa ellenkező irányban, de egyenlő sebességgel forog, akkior ugyanazon körülmények állnak fönn, mint a 3. ábra esetében, tehát az (A) tengely nem fordul el, mivel az (a) tárcsa (o) középpontja és az (A) tengelyhez erősített (ol) kar egy helyen marad. Ellenben ha az (a) tárcsát az (A) tengelyhez képest szög alatt állítjuk be, akkor aa (a) tárcsa ugyanúgy, mint a 4. ábra esetében, két különböző sebesség befolyása alá kerül, mivel egyik oldalán az egyik hajtó tárcsának kisebb átmérőjű körével, másik oldalán pedig a másik hajtó •tárcsának nagyobb átmérőjű körével érintkezik. Ennek folytán az (A) tengely, az (a) tárcsa forgása miatt, azon haj tó tárcsa forgási irányában fog elfordulni, amelyiknek nagyobb köre érintkezik az (a) tárcsa kerületével. Minél nagyobb szöget zár be az (a) tárcsa az (A) tengellyel, annál nagyobb lesz a különbség a két (b és c) tárcsa hajtó átmérői között és ennek folytán annál gyorsabban forog az (A) tengely az (a) tárcsa forgási sebességének növekedése miatt. Az elmondottakból következik, hogy az (A) tengely úgy előre, mint hátrafelé is bármely kivánt sebességgel foroghat, ha a közbenső (a) tárcsa hajlásszögét változtatjuk, föltéve, hogy a két hajtó tárcsa mindig egyenlő sebességgel, de ellenkező irányban forog. Jelein találmánynak a föntebbiekben kifejtett mechanikai vagy kinematikai tétel szolgál alapjául. | A 7. ábra ^ föntiekben körvonalozott I alapelvnek az alább leírandó szerkezeten ! való mechanikai alkalmazását tünteti föl vázlatosan. A (P) hajtótengely két (B ésC) tárcsát oly módon forgat a (D) kerék vagy efféle útján, hogy a tárcsák a közös (A) tengely körül ellenkező irányban forog-1 nak. Az (A) tengelyhez egy (ol) kar van erősítve, mely az (a) tárcsa (o) forgáscsapját tartja. Az (a) tárcsa kerülete a (B) ' és (C) tárcsákkal állandóan érintkezésben j van és a tárcsa az (A) tengelyhez képest S különböző szögek alatt állítható be. J Miután a szerkezet ezen egyszerű kivi-I teli alakjának működésével a bemutatott j vázlatos rajzok alapján megismerkedtünk, • a 8. és 9. ábrákra térünk át, mely laz i alapelvnek egy egyszerű mechanikai megvalósítását tünteti föl. A gömbalakú (1) tok (2) födősiiveggel van ellátva, melynek (3) nyakába tetszőleges berendezésű (4, 5) antifrikciós ágyak vannak helyezve a (6) főh aj tó tengely számára. A (6) hajtótengely belső végén egy (7) hajtókerék ül, mely a föl tüntetett esetben kúpkereket alkot és két, egymással átellenes (8 és 9) kúpkerékkel kapcsolódik. A (8 és 9) kerekek belső fölületei úgy van-