44527. lajstromszámú szabadalom • Berendezés forgó mozgásoknak változtatható sebességgel való átvitelére

- 2 — nyában vett és a közlő tárcsák kormányzó rúdjait föltüntető metszet, a 13. ábra a 10. és 12. ábrán látható csatlórudak és kapcsoló kengyelek egyiké­nek metszete, a 14. ábra a közlő tárcsák és összekötő rudak élnézete, a 15. ábra a 10. ábrán részben látható ki­egyenlítő kar és kapcsoló rudak fölülné­zete, a 16. ábra a 10. ábrának az e—f vonal szerint vett és a kiegyenlítő rudat a ken­gyellel együtt föltüntető metszete, a 17. ábra a 16. ábrán látható részek ol­dalnézete a kengyel egy részének elha­gyása után, a 18. ábra a találmány tárgyának egy kocsi alvázán való alkalmazását vázlatosan föl tűnte tő fölülné^et, a r 19. ábra a sebességezabálybzó emelőnek '•vés a kapcsoló rudazatnak némileg vázla­tos oldalnézete, a 20. ábra a 18. ábrán látható szekrény és a hátsó tengely metszete a kapcsoló eme­lők és rudak egy részének elhagyása után, a 21. ábra a 20. ábrán látható önműködő féknek és rudazatának fölülnézete, a 22. ábra a 21. ábra metszete a g—h vonal szerint, a 23. ábra pedig a 18., 19. és 20. ábrá­kon látható szabályozó emelőrudazat egy részének fölülnézete. Jelen találmány tárgyának leírásánál azon ismeretes szerkezetekre is ki kall terjesz­kednünk, amelyeket a mozgásnak egyik forgó részről a másikra és az erőnek a hajtó réséről a hajtott részre változó se­bességekkel való átvitelére eddig alkalmaz­tak. Kényszermenetű átvitelre rendszerint ke­rékműveket használtak és különböző alakú kerekek találtak ott is alkalmazásit, ahol a sebességet két forgó rész között változ­tatni akarták. A kerékmű közvetlen ha­tjí&ú volt, vagy pedig úgynevezett epicy­kloidális vagy planéta kerekekből állott. Azonkívül használtak forgó tárcsát is a hajtó résaen és egy megfelelő forgó .tár­csát a hajtott részen, mely utóbbi tárcsa a hajtó tárcsa forgási középpontjához kö­zelíthető vagy íattól eltávolítható volt, hogy a két rész közötti sebesség viszonya megváltozzék. Azonkívül gyakorlatban volt egy hajtó és egy hajtott tárcsának oly közbenső súrlódó 'tárcsával való együttes használata is, melynek tengelyét a hajtó és hajtott tárcsák közötti sebességi viszony megváltoztatása céljából el lehetett billen­teni. Jelen találmány tárgya mindezen szerke­zetektől lényegesen különbözik. A talál­mány tárgyánál a kényszermenetű gördülő érintkezés van fölhasználva, -melynek ha­tása epicykloidálisnak névezhető. Röviden szólva, jelen találmány oly forgó tárcsa alkalmazásiát célozza, mely két má­sik forgó tárcsa befolyása al»tt úgy ke­ringő, mint haladó mozgást is végezhet és tulajdonságaiban a planéta vagy epicy­kloidális kerékművek általános jellemző vo­násaival hasonlítható össze. A működés alapelvének és az elért ered­ményeknek kellő (megértetésére az 1—7. ábrákon látható vázlatos jrajzok szolgál­nak, melyek az általános alapelveket vilá­gítják meg. Az 1. ábra azon közismert kinematikai törvényt illusztrálja, hogy egy (a) pont kö­rül forgatható rúd (b) pontja ezen rúdnak bizonyos szöggel való elforgatása alkalmá­val kétszer olyan hosszú ívet fog leírni, mint az (a és b) pontok közötti középen fekvő (c) pont, vagyis a (b, bl) ív két­szer akkora lesz, mint a (c, cl) ív. A fönti tételt a 2. ábrára alkalmazva, könnyen beláthatjuk, hogy ha az (r) tár­csát, a kerületére göngyölt és ahhoz erő­sített (S) zsinórnak a (g) síkkal párhuza­mosan való meghúzása által ezen síkon el­gördítjük, akkor a tárcsa (o) középpontja .által megtett út fele lesz annak ,az (s) ho®z­szúságnak, amellyel a zsinór vége elmoz­dult, illetve amellyel a zsinór legöngyölő­dött. A 3. ábra megtekintéséből szintén vilá­gos lesz, hogy a két párhuzamos (g, gl) síklappal érintkező (r) tárcsa (o) közép-I pontja nyugalomban fog maradni, ha a két

Next

/
Thumbnails
Contents