44481. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkálialuminátnak előállítására alumíniumtartalmú ércekből és alkáliszulfátokból folytonos üzemben
Ezen anyagoknak reakciója következtében, (szénnel való elegyítés esetén), a következő egyenlet értelmében: 2Ala O, + 2Naa S04 + C = 4 AlNaOa + + 2SOa + COa óránként a Na2 S04 -ban tartalmazott mintegy 900 kg. SOa szabadul föl. Ugyancsak ezen anyagoknak reakciója folytán, (vasszulfiddal való elegyítés esetében), a következő egyenlet szerint: 7Ala 0, + 7Naa S04 -{- 2FeS = 14 A1 Na 03 + + 9S0a + Fe2 08 óránként a kezelés alatt álló kénvegyületek tömegének megfelelően mintegy 1200 kg. SOa fejlődik. Ha most már ezekhez az értékekhez hozzáadjuk az anyagok kalcinálásának folyamata alatt fejlődő mintegy 400—500 kg. vízgőzt, továbbá az óránként fűtésre fölhasznált mintegy 360—400 kg. szén tökéletes elégésből származó égési gázokat, | valamint az eBetleg hozzákevert szénből i fejlődő mintegy 350 kg. COa -t, arra az eredményre jutunk, hogy a kemencéből eltávozó gázok súly szerint 11—16®/o SOa -t és térfogat szerint 6—9°/0 SOa -t tartalmaznak, a szerint, amint a fönti keverékeknek egyikével vagy másikával és több vagy kevesebb fölösleges levegő bebocsátása mellett dolgozunk. Mint ebből látszik, a kemencéből távozó gáz SOa -ben olyan gazdag, hogy megközelíti azt a fokot, amelyet rendesen a pyritek vagy fénylék pörkölésénél érnek el a kénsavgyárakban. E szerint ezen gázoknak akár a kénsav, akár közvetlenül a nátriumszulfát visszanyerése végett való hasznosítása normális körülmények mellett megvalósítható. Mivel ezen gázok a dobból, illetőleg az ezt követő kamrákból való eltávozásuk alkalmával még mindig kb. 600° C. hőmérsékletűek és egyszersmind a kalcinált anyagokbői fejlesztett túlhevített gőzt is tartalmaznak, különösen alkalmasak arra,;hogy segélyükkel a kemence üzeméhez szükséges nátriumszulfát visszanyeressék. E célból az említett gázokat a kemencéből való eltávozásuk alkalmával tengeri sóhoz vezetjük, hogy a következő, jól ismert reakciót érjük el: 2NaCl + S0a + Ha 0 + 0 (levegő) = = Naa S04 + 2HCl Ezen reakció viszont a keletkezett nátriumszulfátnak minden egyes kilogrammja után közel 340 kalóriát eredményez. így tehát olyan művelettel állunk szemben, amely tüzelőanyagot nem igényel, föltéve, hogy a készülékek jól vannak szigetelve. Ezen művelet keresztülvitelére rendesen egy csoport öntöttvasból való, befalazott nagy hengert alkalmaznak. (Hargreaves-készülékek.) A levegővel és vízgőzzel kevert kénessavat ilyen henger-rendszereken vezetjük keresztül, amelyek sóbrikettekkel vannak megtöltve, még pedig oly módon, hogy a kénessavban leggazdagabb gázokat azon hengerekbe vezetjük, amelyekben a sónak szulfáttá való átalakulása már legjobban előrehaladt és csak ezután vezetjük azokat a következő hengerekbe. Ugyanezen műveletet gyorsabban, több műszaki előnnyel és gazdaságosabban elvégezhetjük a következő módon: Vaslemezből vagy öntöttvasból készült, megfelelő hosszú, belsejében tűzálló burkolattal ellátott csövet, mely keverőművel van fölszerelve, kissé lejtős síkban, megfelelő pályák és görgők segélyével forgathatólag rendezünk el és azt alkalmas fogaskerékáttétel segélyével folytonosan lassú forgásban tartjuk. Magasabban álló végénél finoman megőrölt tengeri sót vezetünk folytatólagosan bele, míg másik végénél az aluminátok előállítására szolgáló, vagy más kemencében fejlődött, kénessavas gázokat vezetjük be, amelyek egyszersmind túlhevített gőzt is tartalmaznak és levegővel is vannak keverve úgy, hogy azok a sóval itt találkoznak. A cső belsejében folytonosan kavart só hol fölemelkedik, hol ismét leesik és eközben finom eső alakjában találkozik a gázárammal úgy, hogy igen nagy fölületet nyújt a gázáram behatásának. A kloridnak szulfáttá való átalakulása fokozatosan következik be, amint az a cső alsó végéhez közeledik, miközben az mindig melegebb és SOa -ban gazdagabb gázokkal
