44481. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkálialuminátnak előállítására alumíniumtartalmú ércekből és alkáliszulfátokból folytonos üzemben

találkozik. Az egész művelet ily módon folytonosan megy végbe, miközben a moz­gásban lévő sórészecskék alig számbavehető ellenállást fejtenek ki a gázok átvonulásá­val szemben. A reakció igen gyors és tökéletes, mivel a gázok a mindenütt egyenletesen és szabályosan elosztott só­részecskékre gyakorolnak behatást. Az ezen műveletből keletkező sósav a forgódob vé­gétől azon készülékekbe vezettetik, amelyek annak további hasznosítására szolgálnak. Mint ezekből látható, ezen műveletnél a sóbrikettezése, valamint a fúvógépek alkal­mazása, melyek a régi készülékeknél el­engedhetetlenek voltak, fölöslegesek. Jó kéménynek természetes huzata a gázoknak mozgását elegendő mértékben biztosítja. Mint a nátriumszulfát visszanyerésére szolgáló eljárásnak egyik foganat osítási módját, különös tekintettel a szulfátnak aluminiát előállítására való fölhasználására, a következő eljárást is alkalmazhatjuk: a megőrölt sót porított, vastartalmú, szilí­ciumban szegéuy bauxittal elegyítjük olyan arányban, amely megfelel az aluminát ké­sőbbi képződésének úgy, hogy pl. két mo­lekula NaCl-re a bauxitban foglalt egy mulekula A13 03 jut. A porított sónak és bauxitnak benső keverékét forgó dobokban kezeljük a föntiek értelmében, az aluminát­kemencéből eredő, esetleg levegővel és víz­gőzzer elegyített, kénessavas gázokkal. A vasoxidnak (Fea 08 ) ezen keverékben való jelenléte, amit a vörös bauxit rendesen tartalmaz, a nátriumklóridnak szulfáttá való átalakulását megkönnyíti és gyorsítja, mivel nagy mértékben hozzájárul az S02 elnye­léséhez és annak S08 -vá való átalakításá­hoz, mely utóbbi folytonosan a nátrium­kloridra hat. A vasoxid eszerint mint haté­kony közvetítő szerepel a kénessavas gázok és a sór között és mindig megismétlődő hatása folytán minden tekintetében tökéle­tesebb reakciót biztosít. Az ércekben rendesen tartalmazott ned­vesség szolgáltatja a reakcióhoz szükséges mennyiségű vízgőzt. A készülékből kikerülő termék a bauxitnak nátriumszulfáttal való benső keverékévé vált, mely szénnek vagy szulfidoknak hozzá­elegyítése után alkalmas az aluminát-kemen­cében való további kezelésre. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás nátriumaluminátnak vagy más alkálialuminátoknak folytonos üzemben való előállítására aluminiumtartalmú ás­ványok és alkáliszulfát elegyéből, szén vagy kén hozzáadásával, jellemezve azáltal, hogy az említett elegyet oly kemencében kalcináljuk, mely hosszú, forgó csőből áll és amelynek belső fűtése finoman porított szén, vagy gáz, vagy szétporlasztott folyós tüzelőanyag, mint nyers petróleum vagy más ásvány­olajok, kátrány, vagy ennek desztilláció­termékei, stb. befúvatása útján történik, minek folytán lehetővé válik a kalci­nálás alkalmával keletkező kénessavnak olyan koncentrált állapotban való fejlő­dése, hogy az akár kénsavgyártásra, akár pedig az esetleg vízgőzzel és leve­gővel kevert kénsavas gázoknak tengeri són vagy más alkáliklóridokon való átvezetésével, alkáliszulfát közvetlen elő­állítására hasznosítható. 2. Eljárás nátriumszulfátnak folytonos elő­állítására túlhevített vízgőzt és a szük­séges mennyiségű levegőt tartalmazó kénessavas gázoknak nátriumklóridra gyakorolt behatása révén, jellemezve azáltal, hogy ezen gázkeveréket ele­gendő hosszú, kissé lejtősen elrendezett forgó csöveken vezetjük lassan keresztül, mely csövekbe azoknak magasabban fekvő végénél, a porított nátriumklóridot folytonosan bevezetjük és a csövek bel­sejében elrendezett kavarómű segélyével állandó mozgásban tartjuk oly módon, hogy az a lejtős pályán lefelé haladva, mindig hatékonyabb gázárammal talál­kozik úgy, hogy a csöveknek alsó végé­nél, ahol egyszersmind a gázok beveze­tése történik, szulfáttá átalakulva hagyja el a készüléket. 3. A nátriumszulfát előállítására szolgáló 2. alatti eljárásnak foganatosítási alakja, különös tekintettel a nátriumszulfátnak

Next

/
Thumbnails
Contents