44403. lajstromszámú szabadalom • Sebészeti célokra szolgáló varrógép
második varrat készítésére szolgáló berendezést viselő födél belső oldalának nézete, a 6. ábra a működtető berendezés oldalnézete, a 7. ábra ugyanennek elölnézete, a , 8. ábra a 4. ábra egy részét és a második pofa megfelelő részét tünteti föl nagyobb léptékben, részben metszetben, a pofában a kapcsok el vannak helyezve és az ábra a varrat előállítását tünteti föl, a 9. ábra a kész kettős varrat képe, a 10. ábra a működtető berendezés egy részlete, a 11. ábra metszete a 8. ábra 11—11 vonala szerint, a 12. ábra szerint pedig ugyanez a metszet a belső berendezés eltávolítása után. Mint az a csatolt rajz 1. ábrájából kitűnik, a szóban lévő varrógép három főrészből áll; ezek a kapcsokat és a működtető berendezést tartalmazó, tokszerű (a) pofa, az ellendarabot képező, tömör (b) pofa és a két (a) és (b) pofát összekötő, egymással (1) csuklócsap útján ollószerűen kapcsolt, villás (c) fogantyú által képezett váz. A (c) ollóvázzal a két (a) és (b) pofa kétkét ponton csuklósan van összekötve, nevezetesen a (c) ollóváznak az (1) csuklócsapon túlnyúló villás részeivel egy-egy fix (2) csap, az (1) csuklócsap alatt fekvő részeivel pedig egy-egy az (a) illetve (b) pofa lefelé nyitott (3) hasítékában vezetett (4) csap segélyével. Az (a b) pofák és a (c) ollósváz leírt kapcsolata lehetővé teszi, hogy az (a) és (b) pofák a (c) olló nyitásánál mindig párhuzamosan mozduljanak el, mi azért szükséges, hogy a varrandó testrészt minden pontján egyenletesen csíptethessük be a két (a) és (b) pofa közé. Ha a (2) csapokat kivesszük, a két pofát a (c) ollóvázról töltés, illetve tisztogatás céljából könnyen leszerelhetjük és ép oly könnyen fölszerelhetjük a vázra. A gép lényeges részét .alkotó (a) pofa.egy lápos, hosszúkás (5) tok, melynek keresztmetszete a 12. ábrán látható és melynek belseje az oldalt leszerelhetően elrendezett (6) födélen át (5. ábra) férhető hozzá. Az (a) pofának a (b) pofa felé fordult és a pofa működő fölületét alkotó keskenyebb oldalán úgy a (6) födél, mint az (5) toknak evvel szemben fekvő feneke egész hosszán körülbelül a szélessége közepéig ki van vastagítva, a kivastagításokban pedig úgy a (6) födélben, mint az (5) tok fenekében az (5) tok működő fölületére merőleges, egymás mellett fekvő (7) hornyok vannak kiképezve, melyek szélessége az alkalmazott kapcsok szélességének, mélysége pedig eme kapcsok vastagságának felel meg. A (7) hornyok két sorban, egymáshoz viszonyítva oly módon eltolva vannak elrendezve, hogy a (6) födélben kiképezett (7) hornyok középvonalai pontosan a tokfenékben kiképezett! (7) hornyok között lévő közök középvonalaival esnek össze. A (7) hornyok két sorát egy vékony, a rajz szerint a (6) födéllel kapcsolt (8) közfal zárja el úgy, hogy a hornyok lapos derékszögei négyszög keresztmetszetű (7) csatornákat alkotnak, melyeknek egymással szemben eltolt torkolatai az (a) pofa működési fölületén (3. ábra) láthatók. Ezekben a (7) hornyokban vagy csatornákban a munkafölületre merőleges irányban a csatornák keresztmetszetét teljesen kitöltő (9) tolókák tolódnak el. Ezek a (9) tolókák (10. ábra) alsó oldalukon egy-egy (10) harántbordával vannak ellátva, mely a (7) horony belső végén kiképezett (11) mélyedésben (11. és 12. ábra) van vezetve és a (9) tolóka elmozdulását mindkét irányban határolja, amennyiben a (11) mélyedést határoló (12) homlokfalba ütközik. A (9) tolóka és lökete akkora, hogy mikor a tolóka egészen be van tolva, a (7) horonyban a pofa működő fölülete felé annyi hely maradjon szabadon, hogy az U-alakú (13) kapcsot — mint ez a 8. ábrán látható — a (7) horonyban elhelyezhessük, anélkül hogy csúcsa a horonyból ki állana, ellenben akkor, mikor a tolóka teljesen előre van tolva, a kapcsot maga előtt előre tolja és a (7) horonyból kilökje. Az egyes (9) tolókákat oly célból, hogy a (7) hornyok a1 (13) kapcsok befogadása céljából szabadokká ; váljanak, egy a (7) hornyok keresztmetszetével megegyező keresztmetszetű lapos sín segélyével toljuk
