44289. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zinknek érceiből folytonos üzemben való előállítására és elektromos kemence az eljárás foganatosítására

vízárammal találkozik, mélyet a (q) cső , az (o) oszlop alatt 'elrendezett (p) csatorna lejtős feneke felé irányit. A víz a salakot és va&szulfidot durva szemű homokká alakítja, és a csatornán az ülepítő tartályokba szállítja. A fejlődött vízgőzt a levegőáram szívja le. A kemencét egy {r) bádog-harang egészíti ki, melybe a (g) sűrítő torkollik be. Eme harangban — pielynek födelét könynyen ki lehet nyitni — gyűlik össze por alakjában a cinkgőz, mely a sűrítőből esetleg elszállhatott. A lepárolt cink a hosszú elvezető csatornával biró (s) edényben gyűlik össze, mely azt a kemencéből elvezeti. Az árambevezetés a (b) elektródákhoz az (u) síneken, a kemence tartó oszlopain és a (t) alátétlemezeken át történik. Megzendő, hogy a leírt berendezésnek az a célja, hogy a kemencéből elszálló összes hőt a hűtő fölmelegítésére értékesíthessük úgy, hogy a hűtő fűtésére lehetőleg ke- i vés áram legyen szükséges. Minthogy a kemence teljesen zárva van, abba levegő sem juthat be és a munkásra káros füst sem fejlődhetik. Eme most leírt kemencét a föltevésünk ! « j szerint váltakozó áram táplálja, de lehetne táplálására egyenáramot is ^asiználni, bár ellenállásra dolgozó háromfázisú áram alkalmazása a legelőnyösebb, (minthogy a gyűrűalakú csatorna a három fázis között igen kedvező módon létesíthet kapcsolatot, amennyiben az elektródák között azonos hosszúságú szakaszok kapcsolhatók be és így fáziseltolódástjói tartani nem kell. A 2. és 3. ábra oly kemencét ábrázol, l melynél a hengeres reakciótér tűzálló és szigetelő anyagból, pl. maignéziából, mészből, dolomitból stb. áll, karborundumból vagy chromitból készült (al) béléssel van ellátva és bádogból készült (bl) tokba van zárva. A reakciótér belsejében egy (cl) kiemelkedés van úgy, hogy az palackfenékhez válik hasonlóvá, a kemence minden más részétől szigetelt áramhozzáveze. tők a karborundumba vagy chromitba ágyazott darabokban végződnek úgy, hogy , az maga képezi az egyik sarkot. A boltozatot ugyanoly anyagból készítjük, mintáz (al) reakciótér külső falát és leemelhetően képezzük ki. A kemence másik sarkát egy függélyes (el) elektróda alkotja, mely a boltozat közepén megy át és kézzel vagy megfelelő berendezés segélyével tolható al. A reakciótér és födele, továbbá a födél és az elektródák között lévő hézagokat valamely tűzálló anyag pora tömíti. Az adalékot (mely az érc, vashulladék, vas és folyasz,tó anyag keveréke) a boltozat egy nyílásán az (el) elektróda csúcsa közelében (fl) elosztószerkezet ,(3. ábra) segélyével folytonos és szabályozható módon vezetjük be a reakciótérbe, a vasszulfidot és salakot pedig a (gl) lecsapoló nyíláson csapoljuk le. A reakcióteret chromittal Vagy karborundummal béleljük, mert a szokásos tűzálló anyagok, magnézáa, mész, bauxit, dolomit, agyagföld stb. nemcsak szilikátokat i alkotnak az érc meddő kőzetével, hanem a vassizulfidban többé-kevésbbé oldhatók is és ezért nem használhatók, a grafit vagy elektródaszén pedig vassal érintkezve, igen könnyen olvadó öntött vasat ad, mely nagy | sűrűsége miatt a yasszulfid-réteg alá, a reakciótér fenekére sülyed úgy, hogy a fakóércekkel reakcióba nem lép, ezenkívül pedig a bélést is nagyon megrongálja. Másrészt előnyös az is, ha a reakciótér bélése teljesen egységes, egyetlen anyagból álló darabot alkot, hogy hcokozta egyenlőtlen kiterjedés vetődésekre okot na adjon, továbbá előnyös az is, ha maga a tűzálló bélés alkotja az egyik elektródát, I mit a karborundum vagy chromit alkalmazásával el lehet érni. Világos, hogy bélés gyanánt más oly anyagot is alkalmazhatunk, mely 1600—1800°-nál szilícium, vasszulfid és vas jelenlétében sem olvad meg és melynek elektromos ellenállása a karborunduméval egyezik meg. A bélés különleges" alakításának oka az, hogy ha a bélés egész fölülete szerepel elektróda gyanánt, á bélésinek szokásos módon való alakításánál megtörténhetnék, hogy az (el) elektródán át a bélés közép-