44092. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet gázlángzók meggyújtására és eloltására
megemelik a (20) rudat, ez pedig a (23) dugattyút akként emeli meg, hogy a (39) nyílás összeköttetést létesít a (25 és 27) csövek között, melyeken át a gáz a megnövelt nyomás hatása alatt a (26) kamrába tódul, itt a (29) diaphragmára hat, annak (30) rúdját megemeli és ennek folytán a gázcsapot a (35) kilincskerék fogaival kapcsolódó (34) kilincs segélyével, elfordítja és a lángzó elől a gáz hozzávezetését elzárja. Ha elegendő folyadék áramlik be a (10) úszóba a (38) nyíláson át és elegendő mennyiségű, folyadék hagyja el a j[9) úszót a (8) nyíláson át, akkor a szerkezet normális helyzetébe kezd visszatérni, mert a (10) úszó amúgy is valamivel nehezebb a (9) úszónál, amellett (38) nyíláson beáramló folyadék is höveli súlyát úgy, hogy megemeli ellensúlyát: a folyadéknak a (8) nyíláson át történő kiáramlása folytán könynyebbé vált (9) úszót; ennek folytán a (23) dugattyús szelep a (44) rúgó hatása alatt lesülyed úgy, hogy a (42) hasíték közlekedésbe jut a (27) csővel és a (43) légnyílással, a (29) diaphragma alatt lévő gáz a szabadba tódul, minek következtében a diaphragma saját súlya alatt vagy más módon sülyed, míg a (34) kilincs a (35) kilincskerék fogain lefelé csappanván, újra hatásos állásába jut. Rendes körülmények között a (23) dugattyú a (25) csövet zárva tartja. Ha a lángzót ismét meg akarjuk gyújtani, akkor a gáznyomásnak hirtelen megnövelése által a szerkezetet újra mozgásba hozzuk; a gáznyomás a közbeeső időben lassan változhatott, emelkedhetett vagy leszállhatott anélkül, hogy működésbe hozta volna a szerkezetet, mely állandóan alkalmazkodik a különböző körülményekhez azáltal, hogy a (8 és 38) nyílások révén a folyadékot kiegyenlíti. Ha a gáznyomást fokozatosan növeljük, akkor a szerkezet nem működik, mert ekkor a folyadék a (2) kamrába nyomul, majd lassan visszafolyik az (1) kamrába, minek folytán a (9 és 10) úszók nem mozognak el észrevehető módon, mivel a folyadék a kamrákban a (8 és 36) nyílások segélyével fokozatosan kiegyenlítődik. A két kamrát egymás mellett is rendezhetjük el (3. ábra), amikor is a közlekedést a (8) nyílás létesíti. Itt csak egy (9) úszó van alkalmazva, mely egy csőalakú edényt, ez pedig valamilyen záró folyadékot, pl. higanyt vagy glycerint tartalmaz, mely utóbbiba a (27) csőnek (45) szája bemerül; a záró folyadék helyett dugattj'ús vagy másféle szelep is alkalmazható. Ezen foganatosítási alaknál a működés a következő: Ha a gáznyomást hirtelen megnöveljük, a gáz teljes erejével az (1) kamrában levő vízre hat, azt a (9) úszóval együtt leszorítja, minek folytán a (27) csőnek (45) torkolata szabaddá lesz. míg a gáz az utóbbin át a (29) diafragma alá tódul (2. ábra) és az 1. és 2. ábrákban föltüntetett foganatosítási alakhoz hasonlóan hat a gázcsapra. A gáznyomást az 1. és [ 2. kamrákban (3. ábra) a (46) szabályozó nyílás- révén egyenlítjük ki. A 4—7. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál három kamra van akként elrendezve, hogy a folyadéknak az egyik kamrában végbemenő mozgása a másik két kamrában elrendezett úszóknak különböző elmozdulásait vonja maga után. A folyadékot tartalmazó (47) kamra (5. ábra) a másik két (1 és 2) kamra alatt van elrendezve, melyekből a (48 és 49) csövek nyúlnak le a (47) kamrába; a (48) csőnek nyílását az (50) csavaros szeleppel szabályozhatjuk. A belül űrös, zárt (9 és 10) úszók az (51 és 52) kötelek segélyével az (53) súllyal vannak összekötve (6. ábra). Az (51) kötél az (54) helytálló csigán átjár, míg az (52) kötél előbb az ugyancsak helytálló (55) csigán, majd az (56) mozgó csigán, végül az (57) helytálló csigán fut körül. Az (56) mozgó cáiga az (58) rudat hordja, mely a (23) dugattyúval van összekötve, mely utóbbi a (47) kamrából, ill. a (3) gázvezető csőnek (1. ábra) egy ágából kijutó gáznak a (29) diafragmához vagy ráncfalhoz (8. ábra) való vezetését szabályozza.