44092. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet gázlángzók meggyújtására és eloltására

A gáz a gázvezető csőből a (47) kamrába jut, ahol normális nyomás mellett csak akként hat a folyadékra, hogy az egyenlő mértékben áramlik át a (48 és 49) csöveken, minek folytán a két úszó ugyanoly hatás alatt áU; mihelyt azonban a nyomást i hirtelen megnöveljük a víz a (49) csövön át nagyobb mennyiségben áramolván az (1) kamrába, ott a (9) úszót megemeli, az (53) súly pedig melyet a (9) úszó már nem tart fönn, lesülyed és meghúzza az (52) kötelet, minek folytán az (56) mozgó esiga é3 evvel a (23) dugattyús szelep megemelkedik, amikor is a gáz, miként az eddig említett szerkezeteknél is, a (20) diafragmára hat. Mikor pedig a folyadék az (1 és 2) kamrákban kiegyenlítődik, a [megemelkedő (10) úszó megereszti az (52) kötelet, minek folytán a (23) dugattyú sülyed ós a diafragma alatti teret] a (42) légnyílással köti össze, míg a (34) kilincs új működésre kész állásába jut. A gázcsapot közvetlenül elforgató szerkezeti elemeket megtartva, a (29) diapragmát a 8. ábrán föltüntetett módon ráncfallal is helyettesíthetjük. A három kamrával bíró szerkezetnek a (9) ábrában föltüntetett foganatosítási alakjánál a folyadékot tartalmazó (47) kaftira egy cső segélyével közlekedik az (1, 2) kamrákkal, melyek viszont egymással a (6) válaszfalban alkalmazott (8) nyílás segélyével közlekednek. A (9, 19) úszók az (58) edényt hordó (11, 12) rudakkal vannak ellátva; az edény higannyal van megtöltve és az (59, 60) csövekkel áll összeköttetésben, melyek közül az utóbbi benyúlik az edénybe és rendes körülmények között a higany által elzáratik. Az (59, 60) csövek a (61, 62) flexibilis csövek segélyével a (25) 111, a (27) csővel állanak összeköttetésben. Ha a gáznyomást növeljük ,a (9) úszó gyorsabban emelkedik mint a (10) úszó úgy, hogy az (58) edény félre billen, a (60) cső szabaddá válik, minek folytán a gáz az edényen át a (27) csőbe és ezen át a (29) diafragma alá jut, ami a fönt említett módon a gázcsap elfordulását vonja maga után; ha azután a folyadék a (8) nyíláson át visszaáramlik, az úszók egyensúlyba jutnak és a higany a (60) csövet ismét elzárja. A szerkezetnek a 11. ábrában föltüntetett foganatosítási alakjánál csak két (1, 2) kamra van elrendezve, melyek együtt egy, a (47) folyadéktartályba merülő harangot képeznek. Az alsó (1) kamra a lefelé nyúló (7) csővel, ez pedig fölső végén a szűk (8) nyílással van ellátva. A két kamrának elég nagy a súlya ahhoz, hogy a normális gáznyomásnak ellentálljon és hogy a harang fokozatos nyomásemelkedésnél el ne mozogjon, amikor is a gáz hatása csak abban nyilvánul, hogy az a folyadékot az (1) kamrából a (8) nyíiáson át a (2) kamrába szorítja; mihelyt azonban a gáz nyomása hirtelen emelkedik, a kettős (1, 2) kamra megemelkedik, míg a (20) rúd, melynek ugyanaz a szerepe, mint az 1. ábrában föltüntetett szerkezetnél a (20) karnak, mozgásba hozza a (23) dugattyút, mely ekként közlekedést létesíta (25 és 27) csövek között, teljesen úgy, mint az 1. és 2. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál. Azon nyílás ill. nyílások, melyek közlekedést létesítenek a két úszó vagy a két kamra vagy a kamrák ill. a kamrák és úszók között, mindig akként vannak méretezve, hogy a gáznak normális vagy csak lassan fokozódó nyomásánál a víznek vagy a gáznak áramlása a szerkezetnek minden részében egyenletes. Némely esetben el is hagyhatjuk a diafragmát ós a dugattyút, amikor is közvetlenül működtethetjek a gázcsapot pl. azáltal, hogy a (30) rudat (2. ábra) a (21) karral (1. ábra) kötjük össze vagy pedig azáltal, hogy a (27) csövet közvetlenül a lángzóval hozzuk összeköttetésbe, míg a (23) szelepet a szerkezet segélyével váltakozva megfogjuk, majd eleresztjük. A gázcsapot továbbá elektromos úton is mozgathatjuk el, mint a gázt elektromos szikra segélyével is gyújthatjuk meg. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szerkezet gázlángzók meggyújtására és eloltására, jellemezve két, egymástói merev fallal elválasztott és egymással