44018. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás dynamoelektromos gépek számára

tere rendes erősségű, araikor az indukciós tekercs magjának mágnesezése a görbe könyökének vagy görbületének (27) ponjta körül van. Hogy a rajzban jelezhessük az impedancia készülék magjának mágneses telítését, a (14) légrést szűkítettük. Természetes, hogy a raótor, mikor generátorként működik, a (3) kapcsoló által a transzformátormenetek azon részével kapcsoltatik, mely a létesített feszültségnek megfelel és így az áram a transzformátoron át az elosztó hálózatba mehet. Némely esetben kívánatos, hogy a raótor mágneses terének erősségét az előre megállapított értéken túl növelhessük vagy, hogy azt az armatúra áramának megfelelően változtathassuk, mint az 5. és 6. ábrákon föltüntetett módon az indukciós tekercs (12) magja mágnesezési fokának változtatásával érünk el úgy, hogy a mag a mágneses tér ill. az armaturaáram különböző erősségével lesz telítve. Az 5. ábrában a (10) impedancia készülék (11) tekercse a (15, 16, 17) és (18) vezetők által alosztályokra van osztva, a mellékáramköi ben lévő menetek számát pedig szokott módon a (19) kapcsoló kar segélyével változtatjuk. A 6. ábrában a (12) magnetizálható mag hatásos harántmetszetét változtatjuk meg a (21) légrésben mozgékonyan elrendezett (20) magrész helyzetének változtatása által. A mágneses tér erőssége az armaturaáram erősségének megfelelően változik, ha a (19) kapcsoló kart ill. a (20) magrészt elektromágnesekkel működtetjük, melyeknek (22) ill. (23) menetei az (1) armatúrával sorosan vannak kapcsolva. Természetesen a (12) mag mágnesezése tetszőleges más megfelelő módon is változtatható. A 7. ábra (24 25) és (26) görbéiből közvetlenül világos, hogy a magnenetizáló görbék könyökeinek relatív |helyzete a mag mágneses telítéséhez szükséges áramnak erősségétől függ. Hogy a mótor ne működhessék egyenáramú generátorként, a mágnesező tekercscsel párhuzamosan kapcsolt (10) készülék ohmikus ellenállását, amint említettük, a mágnesező tekercséhez képest kicsinyre kell választani; a 8. ábra vectordiagrammjából pedig az is látható, hogy jó, ha a készülék ohmikus ellenállása az indukció ellenállásához képest kicsiny, hogy a mágneses tér az armaturaárammal fázisban nagyjában megegyezzék. A 8. ábrában (OEf) a mágnesező tekercs elektromotoros erejét és (OJf) a benne folyó áramot jelenti, mely az elektromotoros erőhöz képest közel 90°-kal visszamarad, miután a mágnesező tekercs ellenállása főleg indukciós ellenállás. (OA) a (10) impedancia készüléknek az (OEf) elektromotoros erővel fázisban megegyező komponensét, míg (OB) ugyanennek az áramnak a kapocsfeszültséghez képest 90°-kal visszamaradó komponensét jelenti. (Olr) a kettő eredője. Az (Ola) armaturaáram a mágnesező tekercs (Olf) és a (10) készülék (Olr) áramának eredője. Az impedantia készülék áramának (OB) indukciós komponensének, az(OA) ohmikus komponenséhez képest nagynak kell lennie, mert fázisban mennél inkább megegyeznek az (Olf) és (Olr) áramok, annál jobban megegyeznek az armatúrán és a mágnesező tekercseken átmenő áramok fázisai is. A kommutátoros mótor váltakozó áramú generátorként elég jó föltételek mellett működhetik, ha mágnesező tekercse külön, ill. állandóan van gerjesztve. Ha ellenben a mágnesező tekercs oly áramkörben kapja az áramot, melyben az armatúra be van kapcsolva, az armatúra elektromotoros ereje fázisban nagyon eltér majd (közel 90°-kal) az áramkör elektromotoros erejétől, miután a mágnesező tekercs nagy indukcióval bír és az áram benne közel 90°-kal visszamarad az elektromotoros erőhöz képest. Ezért, ha a mótor generátor gyanánt működik, föl van tételezve, hogy a mágnesező tekercs áramát egy fázisváltoztató készülékből kapja, mely az armatúrát tápláló áramkör és a mágnesező tekercs közé van iktatva, mely fázisváltoztató készülék úgy van szerkesztve és elrendezve, hogy a mágnesező tekercsnek oly fázisú elektromotoros erőt szolgáltasson, hogy az armatúra elektromotoros ereje fázisban közel megegyezzék ama áramkör elektromótorikus