44018. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás dynamoelektromos gépek számára

mátor (7) szekundarmeneteiből áramlik be, i melynek (9) primarmenetei _ az (1) armatu- ' rával sorosan vannak kapcsolva. Mivel az (1) armatúra és a (6) mágnesező tekercs nincsenek egymással elektromosan összekötve, nem is mehet át a kettő menetein egy áram, minek folytán a mótor nem is működhetik egyenáramú generátor gyanánt: mivel pedig a (8) transzformátor (9) primarmenetei az (1) armatúrával sorosan vannak kapcsolva, a (6) mágnesező tekercs az (1) armatúrán átmenő árammal egyenlő vagy avval arányos áramot kap és a mótor minden tekintetben úgy működik, mintha a mágnesező tekercsek az armaturamenetekkel sorosan volnának kapcsolva. 12. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál az (1) armatúra és a (6) mágnesező tekercs egymással sorosan vannak kapcsolva, ahol is a (6) mágnesező tekercshez a (10) készülék párhuzamosan van kapcsolva, mely utóbbi a (12) magból és a (11) tekercsből állva, a (6) mágnesező tekercshez képest nagy indukciós és kis ohmikus ellenállással bír. Ha a mótor váltakozó árammal tápláltatik, a (10) készülék nagy indukciós ellenállása folytán az áram legnagyobb része a mágnesező tekercsen fog átmenni, míg, ha bármely oknál fogva egyenáram folyik az áramkörben, annak legnagyobb része a (10) készülék (11) tekercsén megy át és nem a (6) mágnesező tekercsen, mivel annak emennél jóval kisebb ohmikus ellenállása van. Emiatt a mótor, mágnesező tekercsének elégtelen gerjesztése folytán, nem működhetik egyenáramú generátorként. A (11) nagy impedanciájú tekercset kívánatra az (1) armatúrával is lehetne parallel kapcsolni, amint ez a 3. ábrában föl is van tüntetve. Mivel az ily typusú motorok mágnesező tekercsei igen kis ohmikus ellenállással bírnak, a (10) impedancia készüléknek igen nagy mechanikai méretekkel kell bírnia, hogy a mágnesező tekercsnél kisebb ohmikus ellenállása legyen. Hogy kisebb készüléket használhassunk, á (6) mágnesező tekerccsel, a 4. ábrában föltüntetett módon, a (13) önindukciómentes ellenállást sorosan kapcsoljuk, a (10) impedancia készüléket pedig a (13) ellenállással és a (6) mágnesező tekerccsel párhuzamosan kapcsoljuk. Tapasztalás szerint, ha a jármű lejtőn lefelé halad vagy ha a vezetékből energiát nem kap, bizonyos körülmények között a generátorként működő mótor áramszolgáltatása nő. Ez az áramnövekedés a mágneses tér erősségének növelésével jár együtt, ami ismét a generátor feszültségét növeli és így az elosztó vezetékbe abnormális munkamennyiségeket kellene visszavezetni. A mótor ilyenkor nem annyira generátor, mint hatalmas dynamikai fék gyanánt működik, melynek működése szabályozandó. Hogy a mótor állandó vagy pedig szabályozható viszonyok közt lévő generátorként működjék, szükséges, hogy a mágneses tér erőssége nagyjában állandó vagy pedig szabályozható legyen. Ily viszonyok akkor állanak elő, ha a (10) impedancia készülék (12) magja (2. ábra) mágnesesen éppen telítve lesz vagyis, ha a 7. ábrában föltüntetett (24) mágnesező görbéjének görbületén vagy könyökén működik, amikor is a mótor mágneses tere a rendes vagy előre megállapított erősséggel bír. A mágneses tér erőssége nem növekedhetik most nagy mértékben, mert ha az armatúrában nő is az áram, a mágnesező tekercseken átmenő áram is nő valamelyest, mely áram a potenciálkülönbséget úgy a mágnesező tekercsnek, mint az impedancia készüléknek kapcsai között is növeli. Az impedancia készülék kapcsain föllépő feszültségnövekedés a rajta átmenő áram erősségének hatalmas növelésével jár úgy, hogy az armatúrán átmenő áramnagyobbodásnak csak csekély része folyik majd a mágnesező tekercsen át és a mótor mágneses tere az armatúrán átmenő áram erősségének változásakor körülbelül állandó marad vagy legalább csak nagyon keveset változik. így egy mágneses tekintetben telített tér főbb sajátságait biztosítottuk anélkül, hogy. a mágneses tér energiaveszteségei a telített állapotnak felelnének meg. A 7. ábrában a (24) görbe abscissái az impedancia készüléken átmenő, árammal, az ordináták pedig a mágnesezés intenzitásával arányosak. Mint említve volt a mótor mágneses