43963. lajstromszámú szabadalom • Jéggép

(10) csatornákba osztják, mely csatornák az (5) csövek fölött vannak elrendezve és melynek oldalain (11) sodronyszövet csüng le (7. ábra). A (11) sodronyszövet a folyadékot az (5) csövekre vezeti. A hygroszkopikus folyadék a (c) abszorpcióskamrából egy (13) csövön át a (16) csöpögtetőcső fölső végén elrendezett töícséralakú (15) kamarába lép be. A (15) kamara a (17) cső segélyével van a (C) abszorpciótérrel összekötve, mely csövön át a levegő a (C) abszorpciótérből a (15) kamarába jut, ahonnan azt a (13) csőből eső folyadékcsöppek a (16) csöpögtető csőbe magukkal viszik. A (D) lombik megfelelő (18) terelő lemezekkel van ellátva és például (19) gázégő által van fűtve, melyhez az égőanyag a (20) csővezeték által van hozzávezetve. A (24) cső a lombik fölső végét az (E) kondenzátorral köti össze, mely kondenzátor a (25) cső által a sósvíztartány (3) csövével van összekötve. Ez az összeköttetés a sósvíznivó alatt oly helyen eszközöltetik, hogy a (26) —27) hidrosztatikus oszlop a szükséges hidrosztatikus nyomást létesítse, avégből, hogy a lombik és sósvíztartány közötti nyomásdifferencia biztosíttassék és hogy a kondenzátorban a (25) cső által magával vitt levegő által bizonyos kondenznyomást nyerjünk. Legyen például a lombikban és a sósvíztartányban a nyomás 1.52 és 35.56 mm. higanyoszlopnak megfelelő abszolút légüres tér fölött úgy, hogy 34.04 mm. higanyoszlopnak megfelelő nyomásdifferencia uralkodik. Minthogy 12 mm. sósvízoszlop egy mm. higanyoszlopnak felel meg, úgy a (26) és (27) nívó között 408.48 mm. magasságnak kell lenni. Ezek a nyomások a sósvíztartányban 9'6° C-nak és a kondenzátorban 32-5° C-nak felelnek meg. A kondenzátornak ez a nyomása a kondenzátor működéséi-közönséges hőmérsékletű kéringővíz segélyével teszi lehetővé. Ha ellenben a a keringővíz magasabb hőmérsékletű — pl. tropikus vidékeken, — úgy a (26—27) Sósvízoszlop magasságát nagyobbítani kell avégből, hogy a lombikban és a kondenzátorban nagyobb nyomást érjünk el. A (25) eső és a kondenzátorcsövek elegendő nagy szabad keresztmetszetűvé méretezendők, nehogy a víz e csöveket teljesen kitöltse és a levegőt elvezesse, hanem a víz a csövekben szabadon vezethető legyen. A (25) és (3) cső közötti összeköttetés a (28) cső által eszközöltetik, melynek szabad keresztmetszete a (3) csőkeresztmetszethez viszonyítva csekély úgy, hogy a (3) csőben emelkedő légbuborékok csak igen kicsinyek és még kiterjedésük esetén sem képesek a (3) csőben képződött sósvízoszlopot megszakítani és a (25) csőben fogva tartott levegőt szabadon bocsátani. A hígított hygroszkopikus folyadék a (29) szállócső által a lombikba vezettetik.. A (29) szállócső az (F) kettős spirális fölső végének külső csövéhez van csatolva, míg a spirális alsó vége külső csövével egy (30) cső által a lombik fölső részébe vezet. A lombik alsó része egy (31) cső által az (F) spirális belső csövével áll összeköttetésben, mely belső cső fölső vége a (C) abszorpciókamrába vezető (7) csőhöz van hozzákötve. Az (F) kettős spirális függélyes irányban van a lombik mellett elrendezve úgy, hogy a spirálisban emelkedő koncentrált folyadék a lombik és az abszorpciókamara közötti nyomásdifferencia biztosítására a szükségelt magasságú hydrosztikus oszlopot képezi, 34.04 mm-.nyi nyomásdifferenciánál ennek a hydrosztatikus oszlopnak körülbelül 248, 25 mm. hosszúságúnak kell lennie, miután kb. 7 mm.-es káliumhydroxydoszlop egy 1 mm.-es higanyoszlopnak felel meg. Ennek az oszlopnak a magassága a lombikban lévő káliumhyroxid nívójának megfelelően különböző. Minthogy a lombikban lévő nyomás a munka kezdeténél és némileg a munka közben is változik, ami légbuborékkoknak a (25) csőből való időléges eltávolodása által van jelezve, úgy a káliumhydroxydoszlop magassága a lombikban lévő folyadék nivóingadozásainak megfelelően önműködőlég változik. A káliumhydroxydoszlop tényleges magassága ennek folytán a (25) csőben fogva tartott levegőtől függ és e nyomásváltozásoknak megfelelően önműködőlég rendezkedik be. A lombikból kifolyó forró koncentrált fo-