43963. lajstromszámú szabadalom • Jéggép

lyadék és a lombikba visszavezetett hideg, híg folyadék közötti melegkicserélés nemcsak gazdaságos munkamenetet eredményez, hanem a lombikból kijövő folyadék hűtése által annak a hydrosztatikus oszlopban való forrását is megakadályozza, mert máskülönbeu ez a forrás a lombik és az abszorpciókamara közötti nyomásdifferenciát lerontaná. A (32) cső a levegőt a (29) csőből a lombikba vezeti. Ha a lombikot külső tüzeléssel, vagy tüzelő forrással hevítjük, úgy az (F) kettős spirális az égési gázok elvezetésére rendezhető be, mely eset szintén gazdaságos munkamenet eléréséhez járul. A keringő víz a (34) cső által a (C) abszorpciótér (5) csöveinek legalsó csövébe kerül és a legfölsőbb (5) csőből a (35) cső segélyével az (E) kondenzátorba vezetteti^ ahonnan az a (36) csövön át a (37) tartányba jut. A (39, 40) uszószelepberendezés a keringő vizet a (37) tartányban meghatározott nivón tartja, a hygroszkopikus folyadék keringésére kivánt munka végzésére a szükségelt esést előidézi. Az 5. ábrán föltüntetett elrendezésnél a (36) cső közvetlen a a (38) csővel van összekötve és a vízhozzáfolyást a (41) szelep szabályozza. Továbbá van még egy rugalmas (43) légbebocsátó szeleppel ellátott (42) légkamra is elrendezve, hogy a mótor időleges működése kiegyenlíttessék. Mint a 2. ábrából látható, a (38) cső alsó vége egy (G) szivattyúház (44) kamrájával áll kapcsolatban. A (G) szivattyúház a (44) vízkamra felé eső oldalon ruggyantával födött rugalmas (46) acélmembrán által két (44, 45) kamrára van osztva. A (45) kamrában a (47) rúgó a (46) diafragm4t nyomja és azt a légköri nyomás és a (38) csőben lévő vízoszlop hatása ellenében egy középállásba visszahozza. A (38) csőből a (H) hydraulikus kos (49) szelepházába vezető (48) cső ágazik el. A (49) szelepházban egy orsóra helyezett (50) szelep van elrendezve, mely szelepnek ülőkéje az (51) lefolyó csővel kommunikáló szelepház fölső részében van. Az (52) szeleporsó egy (54) inga vízszintes karja által hordott (53) csavarszög irányá-1 ban áthatol a (H) szelencén. Az (53 és 55) csavarok az egyes részek helyes beállítását eszközlik. Ha az inga leng, az (50) szelep alatt folyó víz a szelepet fészkére szorítja. Ezáltal a víz folyása megakadályoztatik és a vízoszlop által a (38) csőben kifejtett nyomás a (46)- diafragmát balra tolja el, ami által a folyadék egy része a (45) kam-rából kiszoríttatik. Mihelyt ez a hatás érvényesült és a vízoszlop mozgása meg van akadályozva a (46) diafragma középállásába visszajut és ennek folytán a .(45) kamrába folyadék szivatik. Az ingának visszafelé mozgása által az (50) szelep ülőkéjétől eltávolodik. ennek folytán a szelep fölötti folyadékáramlás ismét helyreáll, ez azután a szelepet ismét leszorítja és az inga impulzust nyer. A (16) csöpögtető cső egy (56) golyós szelep által ellenőrzött bebocsátó cső segélyével a (45) szivattyúkamrával áll összeköttetésben. A bebocsátó cső közvetlen az (57) kibocsátó cső alatt van elrendezve úgy, hogy a légbuborékok közvetlen a kibocsátó csövön át távoznak. A kibocsátó cső egy (58) kamrához vezet, mely a (29) szálló csővel egy (60) úszó által ellenőrzött (59) szeleppel áll összeköttetésben. A (61) elágazás a (16 és 29) csöveket összeköti s a szivattyúnak a munka kezdeténél való indítását célozza. A jéggép normális járatánál ezt az elágazó csövet azonban elzárjuk. A szivattyú által a (16) csőből szívott levegő és folyadék fölfelé az (58) kamrába jut, a légbuborékok a (60) uszó körül fölfelé emelkednek, míg a hygroszkopikus folyadék a légköri nyomás folytán a (29) szálló csőbe és a (D) lombikba szoríttatik. Minthogy a hygroszkopikus folyadéknak a lombikba való emelésére a légköri nyomásnak csak kb. V» része szükségeltetik, a légköri nyomás ellen dolgozó szivattyú munkája az esetben, ha az (58) kamra nyitva van, egy (63) szivattyú segélyével előidézett részleges légüres tér előállítása által kisebbíthető, de kivált kisebb gépeknél előnyös, az (58) kamarának nyitva hagyása. Kisebb munkaképességű gépeknél a szivattyúnak a 3. és 4. ábrákon föltüntetett