43897. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék folyadékok áramlási irányának és sebességének meghatározására

Az (a) henger (b)-nél kardangyűrű segélyével van fölfüggesztve. A (c) rúd úgy vaü az (a) hengerrel összekötve, hogy ez hossztengelye körül el nem foroghat, hogy a fölvevőkészülék irányadatai hamis értelmezésre alkalmat ne adjanak. Ha a fölvevőkészüléket likacsos anyagban való folyadékáramnál pl. talajvíz áramlási irányának és sebességének meghatározására alkalmazzuk, akkor a fölvevőkészüléket a vizet áteresztő fallal bíró C3Őbe helyezzük. Ez esetben a készülék (d)-nél szűkítve van, hogy azt könnyebben leboesájthassuk. A (b) felfüggesztőgyürű és az (e) kiszökelés a készüléknek a csőben való lebocsájtásánál annak vezetésére szolgálnak; minthogy ezen részek szűrőcső belső keresztmetszetében pontosan beleillenek, minekfolytán a fölvevő készülék tengelye a szűrőcső tengelyébe esik. Ha a fölvett képeket megőrizni kívánjuk, akkor a hengert levehető köpennyel látjuk el, amelyet a fölvétel után lefejtünk és megőrizünk. A festő folyadéksávok vagy csíkok létesítéséhez szükséges anyagot a hengerköpeny fölső (f) részében helyezzük el. A festőanyag és csomagolása olyan, hogy a festőanyag oldódik, ha az áramló folyadék bizonyos ideig a festőanyagra vagy a csomagolásra hat. A föloldott festéket azután sávok, csíkok alakjában folyatjuk le a henger néhány alkotója mentén. E célból a festőanyagot pl. a henger kerületén egymástól egyenlő távolságokban fekvő rekeszekben helyezzük el, mimellett a henger fölületén a rekeszéknek megfelelő számú festékcsik keletkezik. Az említett célra festőtöltényeket vagy egyenletesén elosztott kifolyási nyílásokkal ellátott gyűrűalakú edényt is alkalmazhatunk. A festőanyagot egymástól egyenletes távolságokban vonalak alakjában is vihetjük föl a hengerköpenyre. A hengerköpeny vagy a ráhelyezett burkolat oly anyagból készítendő, mely a lefolyó festőanyagot oldhatatlanná teszi, hogy az a köpenynyel való érintkezésnél rögzítessék és a kép a fölvevő készülék kiemelésénél el ne töröltessék. Nem szükséges, hogy közös értelemben vett festőanyagot használjuk, tetszőleges oldható vegyszer is használható, amely a hengerfölülettel reakcióba lép, vagy amely a hengerfölületre vegyileg hat. Ha arról van szó, hogy likacsos közegben áramló folyadéknak, pl. talajvíznek áramlását határozzuk meg, akkor az összehasonlító képeli felvételéhez szükséges berendezés is használandó. Ezen berendezés, melynek segélyével a kísérleti áramlást a szükségnek megfelelőleg létesíthetjük és föntarthatjuk, hosszúkás, vízáthatlan szekrényből áll, amelyben a (g és h) áteresztőfalak az (i és k) kamrákat alkotják. A szekrény középső terében két áttört (1 és m) válaszfal és az (n) szűrőcső van elrendezve. Az (n) szűrőcső az (a) fölvevőkészülék elhelyezésére szolgál. A szűrőcső körül a (g és h) válaszfalak között fekvő teret áteresztő, előnyösen a megfigyelendő földrétegből származó anyaggal töltjük meg, míg az (i és k) kamrák üresen maradnak. A szekrényt most már vízzel töltjük meg. Az (i és k) terekben szabad vízfölületek képződnek. A helytálló (o és a) magassági irányban beállítható (p) túlfolyási cső segélyével az (i és k) kamrákban a vízszint bizonyos magasságban tartjuk. A vízszinek magassági különbségétől függ azon sebesség, amellyel a víz az áteresztő anyagon áthalad. A vizet (i)-ben víz hozzávezetése útján pótoljuk, úgy, hogy a vízszin magassági különbsége az (i és k) kamrákban állandó marad és ennek következtében egyenletes vízáramlás keletkezik. Az áram sebessége nemcsak a két vízszin magassági különbségétől, hanem a likacsos anyag áteresztőképességétől és azon akadályoktól is függ, amelyet a fölvevő készülék a szűrőcsőben létesít. A sebességet bizonyos idő alatt lefolyó vízmennyiségből és az átömlési keresztmetszetből határozzuk meg. Hogy egyenletes átömlési keresztmetszetet kapjunk, az áttört (1 és m) válaszfalakat rendezzük el. A nyílások egyenlő nagyok és egymással szemben állanak. A fo-