43897. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék folyadékok áramlási irányának és sebességének meghatározására

_ 3 — lyadékáram a válaszfalakban kiképezett nyílásokon kénytelen áthaladni. Az (1 és m) falak elrendezése azért szükséges, mert az áteresztő anyag alsó része a méréshez alkalmas áramlást nem ad, mivel itt az anyag finomabb részei lerakódnak és az áramlást akadályozzák. A fölső rész szintén alkalmatlan a méréshez, mert itt a hajszálcsövek hatása érvényesül és az átömlési fölület nagyságának meghatározása meg van nehezítve, különösen finomabb homoknál. A mérésnél tekintetbe jövő és a fölvevő készülékre ható átömlési tér tehát olyan üreges test, melynek alapfölületeit az áttört (1 és m) válaszfalak nyílásai képezik. A vízrészecskéknek a válaszfalak közötti útja egyenes vonal. Eltérítést csupán az (n) szűrőcső okoz. Tegyük föl, hogy a szűrőcső áteresztő képessége nagyobb, mint az áteresztő anyagé, akkor az útak a szürőcső felé konvergálnak, minek folytán a sebesség a szűrőcsőben nagyobb lesz, ugyanúgy, mintha a természetes talajvízáramlásnál a talajba áteresztő csövet helyezünk. Ekkor a fölvevőkészülék ugyanazon viszonyok között van, mint a talaj vízáramban és ennélfogva megegyező képekből megegyező sebességekre következtethetünk. Hogy a vízszínkülönbségeket könnyen és biztosan mérhessük, a két (i és k) kamrát (o) vízállásmutatóval ellátott cső útján kötjük össze egymással. Ha az áttört falak nyílásait nem ugyanazon magasságban, hanem az áramlás irányában akarjuk egymással szemben elrendezni, akkor a szekrényt oly lejtősen helyezzük el, hogy a vízfölszín esésével megegyezzék. Minthogy csak kis fölszínkülönbségek jönnek tekintetbe, ezt könnyen foganatosíthatjuk. Ha az áramlási sebességet szabad, likacsos anyag által nem gátolt folyadékáramban, pl. tengerben, tóban vagy folyóban akarjuk meghatározni, akkor nincs szükségünk az ismertetett kísérleti áramlást létesítő berendezésre az összehasonlító képek fölvétele végett. Ez esetben a megfigyelendő hely viszonyait könnyen és ismeretes módon olyan csatornaalakú készülék segélyével utánozhatjuk, melynél a be- és kiömlést szabályozhatjuk. A kísérleti áramlást létesítő berendezést is használhatjuk azonban ezen célra, ha a likacsos anyagot és a szűrőcsövet kivesszük. Ekkor ismeretes sebességű áramlást létesítünk és a fölvevő készüléket szabadon az áramló folyadékba helyezzük. Szabad folyadékáramban a megfigyelési fölvételek szűrőcső alkalmazása nélkül történnek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás folyadékok áramlási irányának és sebességének meghatározására valamely testen nyomokat visszahagyó, a meghatározandó áramlás által irányától eltérített folyadék-sugarak, csikók vagy sávok segélyével, jellemezve azáltal, hogy a sávokat, csikókat vagy vonalakat létesítő folyadék egy az áramlásba helyezett át nem eresztő henger köpenyén folyik le és az áramlás irányát közvetlenül önmagában ismeretes módon a festőanyagnyomoknak a függélyestől való eltérítési irányából határozzuk meg, míg az áramlási sebességet az eltérítés nagyságából azonos viszonyok között, ismeretes sebességű áram által létesített eltérítéssel való összehasonlítás útján állapítjuk meg. 2. Készülék áramlási képek felvételére, mely hossztengelye körül el nem forgatható módon fölfüggesztett hengerből áll, mely önműködőlég függélyesen beáll, jellemezve azáltal, hogy kívül a hengerköpenyen a henger alsó vége fölött megfelelő magasságban festőanyag fölvételére alkalmas berendezés van elhelyezve, mely a bennő levő anyagot sugarak, sávok, csíkok vagy máseffélék alakjában bocsátja a hengerköpenyre. 3. Eljárás a talajvíz sebességének meghatározásához szükséges összehasonlító adat gyanánt szolgáló képek előállítására, jellemezve azáltal, hogy a sebességet azon vízszínkülönbség révén határozzuk meg, a mely a víznek az esetről-esetre