43895. lajstromszámú szabadalom • Eljárás színhatások előidézésére nyomtatás útján

Megjelent 1908. évi december lió 22-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 43895. szám. IX/©. OSZTÁLY. Eljárás színhatások előidézésére nyomtatás útján. RHEINBERG JULIUS KERESKEDŐ LONDONBAN. A bejelentés napja 1908 április hó 24-ike. Jelen találmány tárgya színhatások elő­idézésére szolgáló eljárás, mely abban áll, hogy valamely fölületre, mely színes vona­laknak vagy pontoknak szabályosan ismét­lődő csoportjaival van ellátva, tetszőleges szög alatt fekete vagy egyszínű vonalakat vagy pontokát nyomtatunk, mimellett a fö­lületnek egy-egy adott helyén előállítandó színt nem kell előre meghatároznunk, da­cára annak, hogy a színséma vagy minta már előre meg van állapítva. A találmány lényege néhány optikai alap­szabálynak ipari alkalmazásában áll. Ha valamely fölületen vonalakat és pon­tokat randezünk el egymáshoz igen közel, akkor azokat puszta szemmel nem tudjuk egymástól elemenként megkülönböztetni. A vonalaknak és pontoknak azon száma, melyre fölületegységenként szükség van, hogy az egyes színek optikailag egymásba olvadja­nak, attól a távolságtól függ, amelyből a főiületet nézzük és ezen távolsággal fordí­tott viszonyban áll. Ha két vagy több egymástól elütő szín olvad össze a fentjelzett módon, akkor az eredményül kapott keverékszín gyakran igen eltér a keverék alkatrészeit képező, színektől és rendszerint azoknál jóval vilá­gosabb lesz. Továbbá, ha ilyen keverékszínből egy vagy több alkatrészt eltávolítunk, akkor az eredményül kapott szín a teljes keverék­színtől ugyancsak különbözni fog és rend­szerint sötétebb lesz annál. Ezen alapelveket jelen találmány szerint úgy alkalmazzuk, hogy papiron vagy más anyagon, különféle színekben és a kívánt sorrendben vonalakat, pontokat vagy külön­böző alakú mintákat rendezünk el, melyek a kellő távolságból nézve, egymással össze­olvadnak és a kívánt alapszínt adják. Az így előkészített papirt vagy másféle anya­got aztán nyomólap segélyével, mely a pa­pírhoz vagy más anyaghoz hasonló módon vonalakkal vagy pontokkal van ellátva, be­nyomtatjuk. A nyomólap vonalai vagy pont­jai a legtöbb esetben ugyanolyan távolság­ban feküsznek egymástól, mint a benyom­tatandó fölület színes vonal- vagy pontcso­portjai. A nyomólap vonalait vagy pontjait átlátszatlan, legcélszerűbben fekete festék­kel állítjuk elő. Ahol ezen átlátszatlan fe­kete vonalak vagy pontok a papir vagy más anyag szines vonalait vagy pontjait elfödik, ott az el nem födött özin ékből összetevődő keverékszín jön létre, mely, mint már em­lítve volt, a teljes kerékszínnél sötétebb és így az alaptól elüt. Oly esetekben, midőn

Next

/
Thumbnails
Contents