43895. lajstromszámú szabadalom • Eljárás színhatások előidézésére nyomtatás útján

a fölnyomtatott vonalak vagy pontok is színesek, a papir azt a színárnyalatot veszi föl, melyet a födő és az el nem födött színek keveredése eredményez. Ha pl. a papíron alkalmasan választott vörös, zöld és kék színű vonalakat rendezünk el szabályos egymásutánban, akkor a papir szürkének tűnik föl és ha az így előkészített fölületre nyomólap vagy nyomótömb segélyével fekete vonalakat viszünk föl, melyek a zöld vonalakat elfödik és a többieket szabadon hagyják, akkor a papírnak így benyomatott része kékes vörös vagy biborszínt mutat. Ha ugyanilyen módon a vörös vonalakat födjük el, akkor a •papir kékes zöld színárnyalatot nyer, ha pedig a kék vonalakat födjük el, akkor a papir narancsvörös színű lesz. Ha a fekete födővonalak száma nem egyezik meg a színes vonalcsoportok számával és pl. 101 födővonalra 100 színes vonalcsoport esik és amellett a födővonalak a szines vonalakkal pontosan párhuzamosak, akkor olyan színes csíkot kapunk, mely megközelítőleg a nap spektrumának összes színeit mutatja, ahol ezen színkép a papiron elrendezett 100 színes vonalcsoportra terjed ki. Ha a födővonalak a színes vonalakkal szöget zárnak be, akkor változó színű csíkokat vagy szalagokat kapunk. . A színes voüalakra a födővonalaknak két vagy több csoportját is nyomtathatjuk különböző szögek ala^t, ha változó színű szalagoknak kettős vagy többszörös sorozatát akarjuk előállítani. Ha a színes vonalakra a födővonalaknak két csoportját nyomtatjuk különböző szögek alatt és ha a födővonalak távolságai nem egyeznek meg a színes vonalcsoportok távolságaival, akkor különböző színű dőlt négyszög alakú fölületeket kapunk. Ha a nyomófölület vonalai sugárirányban haladnak, akkor a színes lapon különböző színű parabolikus görbék képződnek. A nyomótömbön hullámos vagy zegzugos födővonalakat, a benyomtatandó fölületen pedig egyenes színes vonalakat is alkalmazhatunk vagy megfordítva, vagy pedig mindkét fölületet hullámos vagy zegzugos vonalakkal láthatjuk el. A mellékelt rajz a találmány szerinti eljárásnak egy példaképem alkalmazását mutatja. A rajzon a vonalak és a közöttük lévő hézagok nagyítva vannak. Az alapszínt adó egyenes (a, b, c) színes vonalak egymással párhuzamosok, úgyszintén az egyenes (d) födővonalak is. A színes vonalak szabályos sorrendben folyton ismétlődő csoportokban vannak elrendezve, melyek egy-egy vörös, zöld és kék vonalból állnak. A (d) födővonalak az alapon szöget zárnak be az (a, b, c) színes vonalakkal. Mint a rajz mutatja, az A—A vonal mentén az (a) színes vonalak mindnyájan teljesen el vannak födve és így ezen vonal mentén a (b és c) vonalak optikai keveredéséből származó és a födővonalak által némileg módosított színárnyalat fog uralkodni. A B—B vonal mentén a (b) színes vonalak vannak hasonló módon elfödve úgy, hogy az itt uralkodó színárnyalat az előbbitől eltérő lesz. Az A—A és B—B vonalak között természetesen közbenső színek keletkeznek. Mivel a rajz csupán fekete vonalakal van készítve, a színhatás nem lehet olyan, mint 3zínes vonalakkal készített rajz esetében volna. A papírnak színes pontokkal, vonalakkal vagy különböző alakú mintákkal való előkészítése és fekete vagy egyszínű pontokkal, vonalakkal vagy különféle mintákkal való benyomtatása által korlátlan változatosságú színhatások és minták hozhatók létre. Ha a nyomólapon a vonal- vagy pontcsoportokat úgy rendezzük el, hogy körvonalaik betűket ábrázoljanak, akkor a szürke vagy más árnyalatú alapon szines betűket kapunk, ha pedig a betűk foglalattal vagy határolással vannak körülvéve, akkor a szines betűket fekete vagy egyszínű alapon is előállíthatjuk. Ugyanilyen módon tetszőleges alakú és nagyságú mintákat, vázlatokat vagy rajzokat is készíthetünk. A benyomtatandó fölül et papir helyett olyan szövetből is állhat, mely különböző színű és szabályosan ismétlődő fonalakból van készítve. A szövetnek fekete vagy egyszínű mintákkal való benyomtatása a föntiekhez hasonló színhatásokat eredményez.