43763. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tűzveszélyes folyadékok raktározására

_ 4 -például ötezer liter, esetleg- keletkező tűz által el nem érhető és villámcsapástól megóvott földalatti helyen van elrendezve. A tartály a (2) lebocsátó ,vezetékek útján, melyekbe a (3) visszacsapó • szelepek vannak beépítve, összeköttetésben áll a (4, 5, 6) edényekkel, melyek meghatározott térfogattal, pl. ötven, száz és százötven liter űrtartalommal bírnak. Ezen aránylag csekély nagyságnál a (4, 5, 6) edényeknek a hozzáférhető (7) pincében való ágyazása megengedhető, hol az edények állandó fölügyelet alatt állnak; a tömitetlenség veszélyének a nagyobb nyomásnál beálló növekedése mellett ezen hozzáf érhetőség különösen becses. Az ezen edényekben vezetett, szorosan illeszkedő (8) dugattyúk alá a közös (9) vezetékből nyomott levegő léphet; a hengerek födeléhez vannak csatolva a (10) emelkedő vezetékek, melyek az (1) tartály (11) vezetékéhez hasonló módon a leggyakrabban az .aknatorokhoz lehetőleg közel és ennek folytán gyakran igen magasan fekvő letöltő térben elrendezett átkormányzó berendezéshez vezetnek (1. ábra). Az átkormányzó berendezésektől a csapoló szerkezetekhez a (10) nyomó vezetékek folytatását képező (25) vezetékek vezetnek (8. és 9. ábra). Ezen átkormányzó berendezés (3—5. ábra) főrészét az egybeöntött (12) hengerek képezik, melyekben az egyszeresen működő (13, 14) dugattyúk szorosan illeszkedve vezettetnek. Azáltal, hogy a (15 és 16) vezetékeken át fölváltva nyomott levegőt bocsátunk be vagy ki, az egymással mereven összekötött (13, 14) dugattyúk tetszőlegesen ide-oda mozgathatók. A (12) hengerek szabad végeihez a (17, 18) hüvelyek csatlakoznak. A (17) hüvelyben elmozgó (19) dugattyúnk! (20) keresztfurata segélyével az alsó löketvégnél a (9) vezeték vége és a nyomott levegőt vezető cső (21) csonkája között (4. ábra), fölső löketvégénél pedig a (9) csővég és a (22) kiáramlási vezeték között (3. ábra) összeköttetést létesít. A három (4, 5, 6) közbenső tartálytól kiinduló (10) emelkedő vezetékek külön-külön a (18) hüvelyhez vannak csatolva és a (24) dugattyúrúdban lévő (23) keresztfuratok útján az alsó löketvégnél (4. ábra) a csapoló helyekhez vezető (25) csővégekkel köttetnek össze. A fölső löketvégnél (3. ábra) az út a (10) emelkedő vezetékektől a (26) csőcsonkákhoz szabadon adatik; a csőcsonkák a közös (27) kamrába torkolnak, mely a (24) rúd (28) keresztfurata útján az (1) főtartályhoz vezető (11) vezeték csatlakozó csőcsonkjával köthető össze. A (24) dugattyúrúd lökete folyamán a (28) keresztfurat a (29) csatlakozó csonkával összeeső helyzetbe jut úgy, hogy szénsav vagy más védő gáz beléphet. Az egész berendezés üzeméhez alkalmazkodó átkormányzó szerkezet működési módja a következő: A (13) dugattyú alsó löketvégénél a nyomott "levegő a (21) csatlakozó csonkából a (20) furaton át a (9) vezeték csatlakozási pontjához áramlik; ezáltal a (4, 5, 6) közbenső edényekben lévő három (8) dugattyú nyomás alá jut. Ha már most a (25) csatlakozásokkal összekötött kibocsátó csapok egyike nyittatik, a folyadék (benzin) a hozzátartozó közbenső edény, például a (4) edény (10) emelkedő vezetékén és az egyik (23) keresztfuraton át az illető (25) csatlakozáshoz áramlik és a csapon át kifolyik. Ha a (4) közbenső edényben lévő (8) dugattyú fölső löketvégét elérte, a hozzátartozó csapból folyadék már nem lép ki. Ezáltal ;a kibocsátott folyadékmennyiség egyúttal meg is méretik, mert a (4, 5, 6) tartályok meghatározott űrtartalommal bírnak. Az éppen kiürített (4) edénynek fölső löketvégén lévő (8) dugattyú alatt, lévő nyomott levegő számára utat nyitunk, melyen át az a szabadba távozhat. A dugattyú fölött az (58) szénsavpalackból egy fojtó szelep által eléggé csökkentett nyomást létesítünk, mely a dugattyút ismét leszorítja. A dugattyúk ezen visszahúzása azáltal is eszközölhető, hogy a dugattyúk súly által lefelé huzatnak, ami által a fölső részbe nyomás mentes védő gáz szívatikb?. A (8) dugattyú alsíó helyzetében az edény szénsavval teljesen meg van töltve. Ha