43763. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tűzveszélyes folyadékok raktározására

nyeknek szénsavval való megtöltése, ha a folyadékot közvetlenül nyomott leyegő segélyével szállítjuk, a teljes kiürítés után szénsavval való kifúvás által, vagy, ha az edények a nyomott levegő által hajtott dugattyúval vannak ellátva, szívás által történik; a második esetben teljesen feszülte séigmentes gáz, pl. füstgáz, egy gázgép kipuffogott gáza stb. közvetlenül használható. A találmány továbbá azon föladatot is megoldja, hogy a csövek összeköttetése az üzem menetének' megfelelő szabályszerűséggel a legegyszerűbb és legbiztosabb mlódon kényszerúton, emellett azonban a lehető legcsekélyebb számú különálló csővezeték igénybevételével történik. Ily módon a csővezetékek összekötésének előállításánál minden tévedés ki van zárva és a berendezés üres terének, valamint a vezetékeknek védő gázzal való állandó megtöltése biztosíttatik. A berendezés szerkezete és működése a részletes leírásból világosan kivehető. A találmány még arra a föladatra is vonatkozik, hogy a szállító hordók tartalmának a főtartályba való letöltésére szolgáló szivornyavezeték mindenkori ismételt fölszívása egy-egy szállító hordó hozzákapcsolásánál biztosíttassák. Minthogy ugyanis a hordió és a töltő vezeték összekötő vezetéke levegővel van megtelve, a fölszívás nem történik közvetlenül. A föladat megoldása azáltal van jellemezve, hogy a helytálló töltő vezetékben lehetőleg a szivornya legmagasabb pontjának az elrendezés által megszabott magasságában elrendezett szelepnek idejekorán való által oly hosszú, illetve oly térfogatú folyadékoszlopot tartunk lebegve, hogy egy második hordió hozzácsatolásánál a szelep nyitása által az így keletkező folyadékdugattyú mozgása folytán a levegő a csatlakozó vezetékben annyira ritkíttatik, hogy a tartályban lévő szénsav pozitív vagy negatív túlnyomása a szivornya hatásának megkezdésére képes legyen. Ha a hozzácsatolt hordió kiürítése után a szelep akkor záratik, amikor a folyadékoszlop vége a szivornya legmagasabb pontján áthaladt, a hordjó teljes kiürítése az ismételt fölszívás biztosítása mellett szintén biztosíttatik. Hogy a szelep idejekorán való z Eir<irS3, ct kezelő figyelmétől függetlenné tétessék, a találmány további kiképzése értelmében a föladatot teljesen önműködő kiiktató szerkezet oldja meg. Az elrendezést az jellemzi, hogy a szelep rúgó vagy hasonló alkatrész hatása ellenében, mely a szelepet mindig záró helyzetébe hozni igyekszik, a tartály és a raktárhordó között szükséges összeköttetés létesítése után nyitott helyzetében elreteszeltetik, míg ezen elreteszelés a szelepnek bizonyos magasságra való lesülyedése után egy úszó által megszüntettetik úgy, hogy a szelep rögtön zárul. Az úszó szintén a szivornya legmagasabb pontja közelében helyeztetik el úgy, hogy az úszjónak és a szelepnek a töltő vezeték csatlakozó csőtoldatába való beépítése magától adódik. A találmány tárgyát továbbá a berendezés számára való jelző szerkezet is képezi, mely az üzemhez szükséges megállapításokat gyorsan és teljes biztonsággal lehetővé teszi, mert a föld alatt elrendezett főtartály egy csővezeték által a csapolási helyen elrendezett manométerrel van öszszekötve. A berendezés működésének alapját képező törvényszerűség a következő megfon^ tolásból adódik: Az egész berendezés üzeme értelmében a nyugalmi helyzet folyamán a főtartályban lévő nyomás -h 0, a nyomásmérő mutatója tehát nullaállásába áll be. Ha már most a főtartály egy közbenső tartállyal ismert módon körfolyamat létesítése céljából kapcsoltatik, a folyadékoszlop dugattyúszerűleg nagy sebességgel a mélyebben fekvő közbenső tartályba áramlik és a közbenső tartály szénsavtöltését a főtartályba szorítja. A védő gáz átváltására hosszú és aránylag szűk vezeték van elrendezve, minek folytán a kiegyenlítés nem közvetlenül történik. A közbenső tartályban a gáz a vízoszlopkompresszorokhoz hasonló mó-