43689. lajstromszámú szabadalom • Sínkapcsoló- és megerősítőberendezés s javított vaskereszttalp
csak a hosszváltozásoknak megfelelő, szükséges mértékig engedik meg, ellenben a sínek vándorlását föltétlenül meggátolják. Az alátétlemez maga (10) bordáinál fogva különleges szerkezetű sínfejtáraasztók és sintalpleszorítók által biztosíttatik eltolódás ellen. A (13) és (14) bordákkal merevített • (15) sín fejtámasztó úgy van alakítva, hogy fölül a sínfejhez, alúl pedig a síntalphoz illeszkedik, ill. ezekhez támaszkodik. Ezen fejtámasztó alsó (16) megvastagításai beleilleszkednek a (7) alátétlemez (10) bordái közé (2. ábra), míg a (4) szívdarab a fejtámasztónak a sínfej alá nyúló (151 ) részének fölvetelére megtelelő kivágással van ellátva. A fejtámasztó rögzítésére a (17) vaskereszttalpon vagy kereszttalpak alkalmazása esetén egy csavarolt (171 ) rögzítőlemezen (4. áűra) hosszúkás (18) kivágás van alkalmazva, amelybe a fejtámasztónak egy visszahajtott fejű (19) nyúlványa és egy T-alakú (20) nyúlványa beilleszthető. Ez utóbbi nyúlványt a (18) kivágás (21) nél kiszélesedő részébe helyezzük be, s azután a fejtámasztót hosszirányban az 1. ábrán föltüntetett helyzetbe (balra) eltoljuk. A sín másik oldalán elrendezett síntalpszorító egyrészt a síntalpnak leszorítására, másrészt annak báellítására szolgál. Ez egy (22) szorítókapocsból, (23) csavaranyában elforduló (24) csavarorsóból, (25) . vezető, ill. födőtalpból és az ezekes burkoló j J-alakú (26) tokból áll. A (24) csavarorsó elforgatásakor a (23) csavaranyában eltolódik, s a (22, 25, 26) részeket magával viszi, minek folytán a (22) részt, amelynek szorítófeje alúl a síntalp, ill. a szívdarab talprészének megfelelően van alakítva a síntalpra, ill. a szívdarab talprészére szorítja. A (22) szorítókapcsot a (26) tokkal (27) szegecs, a (25) zárólemezt pedig (28) csavar köti össze. A síntalpszorítónak a (17) kereszttalpon való rögzítésére az utóbbin elrendezett (29) kivágás szolgál, (4. ábra), melybe a (22) és (23) részek (30), ill. (31)" nyúlványai kapcsolódnak. A (24) csavarorsó elforgatásakor a (23) rész (31) nyúlványának visszahajtott fejrésze, valamint a (30) nyúlvány behelyezhetése céljából középen (32)-nél bővül. (Lásd az 1. ábra e—e vonala szerinti keresztmetszetet a 6. ábrán. A vaskereszttalpat a találmány szerint, elleniében az eddig vályúalakkal, < '> alakban képezzük ki, miáltal a kereszttalpnak jobb agyázását és biztosabb rögzítését érjük el A vályúalakú kereszttalpak szélei ugyanis terhelés alkalmával élükkel függélyesen belevágódnak az ágyazásba, s ennélfogva a talpak igen hamar meglazulnak. Ezenkívül különösen esős időben a minden egyes terhelés változásnál lesülyedő és visszacsapattanó kereszttalp szivattyúként működik, amennyiben fölemelkedésénél az alatt levő vizet fölszívja, lesülyedésénél pedig kifecskendezi úgy, hogy a kereszttalp alatti anyag rövid idő cÜ8>tt kimosódik. Ezzel szemben a találmány szerinti keresztmetszettel bíró talp szélei nem vágódhatnak be az alépítménybe ellenben ezek a visszahajtott szélek megkönnyítik az ágyazóanyag bedöngölését és az ágyazóanyagot a talpnak esetleges elmozdulásainál is fogvatartják úgy, hogy az meg nem lazulhat és ennélfogva sokkal biztosabb alátámasztást nyerünk. A sínrögzítő szerkezetet természetszerűleg nem csupán ütközőnél a két sínvéget összefoglaló (4) szívdarab leszorítására, hanem minden egyes kereszttalpon közvetlenül a síntalp lefoglalására használjuk. Itt csupán a (7) alátétlemez módosul annyiban, hogy azon a szívdarab (8) nyúlványait fölvevő (9) kivágások és a síntalpakat rögzítő (11) fogak elmaradnak úgy, hogy az ily alátétlemez annyival, azaz e fogak szélességével rövidebb lehet. A sínfejtámasztót a sín külső oldalán alkalmazzuk, kivéve ott, ahol a nyomtáv pontos beállítására van szükség, mint pl. kanyarodóknál. Itt a sín külső oldalán is az 1. ábra jobb oldalán látható síntalpszorítót alkalmazzuk. Könnyen belátható, hogy
