43650. lajstromszámú szabadalom • Rotációs mótor

ban a (14) cső kellő beállításánál nem sülyedhet az (r, s) vonal alá, mert alacsonyabb vízállásnál a (14) cső torkolata a gőztérrel jutna összeköttetésbe és ekkor a gőznyomás a (14) csövön át utat találva, kisebb nyomást gyakorolna a (12) tartályban lévő vízre, mely ekkor ismét emelkednék. A fölső tartályban a víz rendes üzemnél körülbelül a (t, v) vonal magasságában áll. Víz helyett természetesen más folyadék, sőt két különböző, forrpont és fajsúly tekintetében egymástól eltérő folyadék is alkalmazható, amikor is az egyik, mint gőzfejlesztő, a másik pedig mint keringtetett folyadék szerepel. így pl. alkalmazható víz és olaj, vagy víz és higany stb., mely esetben az olajat, ill. higanyt a vízből fejlődő gőz keringteti és a mótor belső szerkezete akként foganatosítandó, hogy a két folyadék egymás működését ne zavarja. Hogy az egyik vagy másik foganatosítási alaknál a spirális vezetékekben fölfelé haladó gőz kiterjedhessen anélkül, hogy ennek a vezetékekben keringő folyadékon kelljen áthatolnia, az illető vezetékeket az expanzió arányában bővülő harántmetszette], ill. az expanzió arányában nagyobbodó kanyarulati sugárral szerkesztjük, ill. ezen két eszköz kombinációjával méretezzük. Ezáltal elérjük egyszersmind azt, hogy a forgató nyomaték karja nagyobbodik. Célszerű továbbá arról gondoskodni, hogy a vezetékekbe egy-egy fordulat alatt csak annyi gőz és folyadék jusson, amennyi éppen legelőnyösebb.. Ezt azáltal érjük el, hogy mindegyik vezetéknek a kiindulási ponttól az első fél kanyarulatig terjedő részét fél oly bőségre készítjük, mint amilyennel a vezetékeknek az első fél kanyarulat utáni része kezdődik. Ezen ponttól kezdve aztán a vezetékek bősége, ill. kanyarulati görbéjének sugara az expanzációhoz mérten, az előbb említett módon méretezendő. Megjegyzendő, hogy a víz, ill. más folyadék keringtatéséhez szükséges nyomás nemcsak gőzösítés, hanem esetleg vegyi reakció vagy kívülről bevezetett gáz, ill. gőz segélyével is létesíthető, míg magának a motornak szerkezete sokféleképen módosítható anélkül, hogy a találmány lényege változást szenvedne. így pl. lehet a külön darabokat képező (19) vezetékek helyett egy hengerköpenyt alkalmazni és ennek falában csavarmenetalakú vezetékeket kiképezni. Maga a mótor pedig nemcsak hajtógép, hanem munkagép gyanánt, pl. folyadékok keverésére is alkalmazható, mely esetben maguk a (19) vezetékek képezhetik a keverő közegeket. Az 5—8. ábrákban a motornak oly foganatosítási alakjai vannak föltüntetve, melyeknél a folyadék kívülről vezetett gőz segélyével mozgattatik, miáltal a gőz feszerejének tökéletesebb kihasználása válik lehetővé. Az 5. és 6. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál a (10) tengelyre szerelt (12) tartály (5. ábra) egy tölcséralakú, üreges köpenyből áll, melynek ürege a szintén tölcséralakú (24) betéttel két gyűrűs (25, 26) térre van osztva, melyek a (24) betét alsó széle alatt egymással szabadon közlekednek. A (25) tér a 6. ábrában látható, ívalakúan meghajlított (27) falak segélyével több, a jelen esetben pl. nyolc (28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35) rekeszre van osztva, melyek a motornak ezen foganatosítási alakjánál a keringtető vezetékeket képezik. A (12) tartálynak fölső vége (5. ábra) a (36) lemezzel van elzárva, melyhez a (10) mótortengely fölső végének ágyazására szolgáló (37) csapágy illeszkedik tömítően, mely utóbbi egyszersmind a gőznek be- és kibocsátására szolgáló gőzelosztó gyanánt van kiképezve. Ezen célból a (37) csapágyban, mely valamely helytálló állványra van szerelve, a gyűrűalakú (38) csatorna van elrendezve, melynek a (36) lemez felé fordított fenekében, két egymással átellenes pontban, a (39, 40) áttörések (6. ábra) vannak kiképezve. Hasonló (41) áttörések vannak elrendezve minden egyes (28, 29 ..... 35) rekesz fölött a (36) lemezben is (5. ábra) úgy, hogy a motornak és ezzel együtt a (36) lemeznek forgásánál, a (38) csatornának (39, 40) áttörései (6. ábra) mindig más és más (41) áttörésekkel jönnek korrespon-