43650. lajstromszámú szabadalom • Rotációs mótor

_ 4 — deáló helyzetbe. A (39, 40) áttörések a (38) cö^tornán belül az ezt két csatornafélre osztó (42, 43) válaszfalak segélyével egymástól el vannak különítve és ezen csatornafelek egyiüe az 5. ábrában látható (44) gőzbebocsátó, másika pedig a (45) gőzkibocsátó csővel áll összeköttetésben. A leírt motornak működése a következő: Miután a (12) tartályt egy megfelelő szelepen át tetszőleges magasságig, pl. az (r, s) vonalig valamely folyadékkal töltöttük, a (44) csövön át gőzt bocsátunk he. A gőz a (38) csatornából a (40) áttörésen keresztül (6. ábra) az e fölött lévő rekeszbe, a föltöntetett helyzetnél a (28) rekeszbe jut és ebből a folyadékot a kiszorítja, minek következtében a (12) tartálynak a V—V vonaltól jobbra fekvő fele könnyebbé válik és az egész mótor a (x) nyíl irányában forgásnak indúl. Ekközben a (35) rekesznek, azután a (34) rekesznek, a (33) rekesznek és így tovább a többi rekeszeknek (41) áttörése jut egymás után a (40) áttörés alá és így ezen rekeszekből is a folyadék kiszoríttatik. Egyúttal azonban az egyes rekeszek (41) áttörésükkel a (38) csatornának (39) áttörése alatt is elhaladnak, minek következtében azokból a gőz a (45) csövön át a szabadba vagy valamely kondenzátorba távozik, az illető rekeszek pedig újból folyadékkal telnek meg úgy, hogy a rekeszek a tartály egyik felén mindig gőzzel, másik felén ellenben mindig folyadékkal vannak töltve, a mótor tehát szakadatlan forgásban tai'tatik. Elkerülendő azon nehézségeket, melyeket a helytálló (38) csapágy (5. ábra) és a forgó (36) lemez között szükséges, tömítő illeszkedés fentartása okozhat, a mótor akként is szerkeszthető, hogy a gőz a motorral együtt forgó gőzfejlesztőből jusson az egyes rekeszekbe. Ezen foganatosítási alak a 6. és 7. ábrákban van föltüntetve. A (12) tartály (7. ábra), mint az előbb leírt foganatosítási alaknál, a (24) betéttel egymástól részben elkülönített (26, 25) terekkel bír, melyek közül az utóbbi a (27) válaszfalak (8. ábra) segélyével szintén több (28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35) rekeszre van felosztva. A (12) tartálynak külső fala (7. ábra) a (47) darabbbal meg van toldva ós ezen toldathoz a tölcséralakú (48) tartály csatlakozik úgy, hogy a (12) tartály oly zárt térben fekszik, melyet két egymás felé fordított tölcsér határol. Ezen tölcséreknek egymáshoz csatlakozó pereméből nyolc (49, 50, 51, 52, 53, 54, 55, 56) csőtoldat (8. ábra) indul ki, melyek a tölcsérek belső terével közlekednek és egy-egy a (12) tartály kölső oldalán fölfelé haladó (57, 58, 59, 60, 61, 62, 63), ill. (64) csővel' állnak összeköttetésben. Ezen csöveknek fölső végei, melyek közül a 7. ábrában csak kettő látható, a (12) tartály egy-egy rekeszének fölső végébe torkolnak és pedig az (57) cső a (28) rekeszbe (8. ábra), az (58) cső a (29) rekeszbe és így tovább az (59, 60, 61, 62, 53, 64) csövek a (30, 31, 32, 33, 34), ill. (35) rekeszekbe. A (24) betét a 7. ábrában látható módon a (12) tartályból kinyúlik és itt a kétszeresen öblös (11) tartályban folytatódik, melynek hasonló rendeltetése van, mint a 2. ábra nyomás leírt foganatosítási alak hasonló jelzésű tartályának. Ezen (11) tartályban a kondenzálási termékeknek fölfogására szolgáló (65) tölcsér (7. ábra) van elrendezve, melyből két (66, 67) cső ágazik el, melyek közül a (66) cső a (47, 48) tartályokat összeérő peremük magasságában félkör alakban körülvevő (68) csővel (8 ábra), a (67) cső pedig az ugyanily elrendezésű (69) csővel közlekedik. A (68, 69) csövek a (70, 71) csőtoldatok útján a (48) tartály belsejével vannak összekötve és így a (65) tölcsér által (7. ábra) fölfogott kondenzálási termékek a (48) tartálya vezettetnek. Végül a (25) térben kiképezett rekeszek mindegyikében egy-egy (72) cső (7. ábra) van elrendezve, mely az illető rekeszből kifelé nyúlva, a (12) tartály fölső részén a szakadozott vonalakkal jelzett módon egyszer körül kanyarodik és aztán a (11) tartályba torkol. A leírt mótor működése a következő: A (73) szelepen át a (12) tartályt azon folyadékkal töltjük meg, melynek kering-