43584. lajstromszámú szabadalom • Kenőberendezés lokomotívok belső kenésére

2 — áramló olajdús keveréket egy második gőzsugár még jobban hígítja és fokozott se.bességgel vezető a fogyasztás helyéhez. Különösen a fogyasztás helyén föllépő nyomáscsökkenésnél, tehát például a lokomotív üres járatánál elég erős gőzsugár áramlik át az olajvezetéken, melynek belső fala olajtól mentes, mely olaj elég erélyesen vezettetik a fogyasztás helyéhez. Az ezen célra szolgáló berendezés különféleképen foganatosítható. így az 1. és 2. ábra- két egymásra merőleges metszetben egy szokásos kiképzésű kenőberendezést mutat, mely a találmány tárgyát képező berendezés példaképem kiviteli alakjával van fölszerelve. A 3. ábrán a kenőberendezésnek szokásos elrendezése van bemutatva lokomotivkazánokon való alkalmazásában. A 4. és 5. ábrák egy másik kiviteli alakú kenőberendezés fölső részein át vett függélyes metszeteket ábrázolnak, mely berendezés az pllajkeverék hígítására és az olajelszappanodásának elkerülésére szolgál. A 6. és 7. ábrák egy eltérő foganatosítású ily berendezéssel fölszerelt kenőberendezés nézete és részben függélyes és vízszintes metszete; a 8. és 9. ábrák a találmánybeli berendezés módosított változatát mutatják; végül a 10. és 11. ábrák egy módosított kivitelben kiképezett berendezéssel ellátott kenőszerkezet metszetei. Az (e) kondenzátorba az (a) kazánból kiinduló és a (b) elzáró szerv segélyével elzárható (c) gőzcső torkol (3. ábra). A vízzé kondenzálódó gőz, a kondenzátor alsó részét (vízterét tölti meg, a kondenzátor fölső része (gőztere) pedig gőzzel van telve. A (v) furat és a (w) cső (2. ábra) a vizet az (i) olajtartályba vezetik; az ebben lévő olaj fölfelé szoríttatik és (p) csövön, valamint a (j) keresztcsatornán át az olajt elvezető (f) csövecskébe és a (k) mutató üvegcsövekbe jut. Az (n) részeknek ezen (k) csövekkel összeköttetésben álló terei egy-egy (d) csatorna és ehhez csatlakozó (1) cső útján az (e) kondenzátor gőzterével közlekednek úgy, hogy a (k) üvegcsövekben a kazán nyomása, a (j) keresztcsatornában ellenben a vízoszlop által létesített csekély túlnyomás uralkodik, mely az olajcsöppet az (f) csövecskén átszorítja. Az (n) rész terében összegyűlő olaj a keskeny (t) kilépő furaton át a (g) térbe lép át és az (u) olajvezetéken át a kenés helyére jut. A találmány értelmében már most egy második (m) csatorna van elrendezve, mely a (g) térbe torkol és a (h) csövön át az (e) kondenzátor gőzterével áll összeköttetésben. Ezen (h) csövön és az (m) csatornán keresztül a kazán gőze a (g) térbe áramolhat, ahol a (t) furaton kilépő olajdús keverékkel egyesülve, a fogyasztás helyéhez vezettetik. Az 1. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál a segédgőzt a (g) térbe vezető (h) cső az (1) gőzvezetéket körülzárja úgy, hogy az (m) csatornába jutó gőz gyűrű alakjában vezettetik tova. Ez a kiviteli alak csak a kenőberendezések létező kiképzési alakjaira való tekintetből választatott. A (g) térbe valé gőzvezetés másként is történhetik, pl. egy, a kondenzátor- és kenőszekrényen kívül, fekvő csővezeték, vagy egy ezen szekrényen belül fekvő vezeték által és így tovább, ha csak ez a vezeték a kondenzátor gőzterét, mely ennek víztükrétől a (c) gőzcsövön át a (b) elzáró szervig terjed, a (g) térrel hozza összeköttetésbe, melybe a (t) furat torkol. Az (m) csatorna betorkolása a legcélszerűbben a (t) kilépő furat közelében van elrendezve; ez a csatorna azonban magába az olajvezetékbe is torkolhat. Közömbös ugyanis, hogyan van a (g) teret a gőztérrel összekötő (m) csatorna elrendezve és a találmány ért-elmében csak az a fontos, hogy a (g) tér a kondenzátor gőzterével álljon összeköttetésben. A 4. ábrán például az (m) csatorna az (n) rész terébe vezető (d) csatorna elágazása, ia '6. és 7. ábra szerinti kivitelnél pedig a gőzt az (m) csatornába vezető (h) cső az (1) cső belsejében van elrendezve. Az 5. ábrán föltüntetett foganatosításnál