43550. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus kalapács, illetve szerszám

légnyomás szükséges a henger mellső végében, hogy a dugattyú visszamenetelét előidézze. Ennélfogva a találmány tárgyát tevő készüléknél a szelepház azon nyílása, melyen keresztül a friss levegőnyomást bebocsájtjuk, oly kicsiny lehet (pl. 0-60—0-75 mm. átmérő), hogy az ezen beáramló levegőmennyiség alig számbavehető. Kísérletek igazolták, hogy ennek következtében a hajtó közeg fogyasztásában megtakarítást érünk el, amennyiben ugyanazon teljesítmény mellett azon szűkített vezeték keresztmetszete, melyen át a hajtó közeg állandóan belép, felénél kisebb lehet, mint azon esetben, mikor azt szeleppel szabá lyozzuk. Jelen találmány szerint tehát a friss levegő szűk nyíláson át állandóan be • áramlik a dugattyúnak úgy előre, mint visszamenetele alatt. A dugattyú előremenetele alatt a nyomóközeg azonnal a szabadba távozik egy kivezető nyíláson át, anélkül, hogy munkát végezne és a nélkül hogy a dugattyú munkamenetével szemben számbavehető ellenállást fejtene ki. A du' gattyú visszamenetele alkalmával a nyomóközeg kivezető nyílása zárva van és így a levegő hasznos munkát fejt ki a dugattyú visszamenetelének támogatásában. Egy további javítás abban áll, hogy a kipuffogó levegőt a dugattyú mozgása közvetlenül a dugattyúhenger hátsó végéből az elosztó szeleptől függetlenül a szabadba viszi. Azok az előnyök, melyek a szelep és a szelepház egyszerűsítése és ennek következtében ezen részek, valamint a fogantyúja súlyának csökkentése és a szerszám teljesítményének növelése tekintetében elérünk, korántsem csekély jelentőségűek. Hosszas kísérletek azt igazolták, hogy a jelzett pneumatikus ütőszerszámok legfontosabb része a szelep. Ha a szelep nagy és nehéz, vagy ha kiemelkedő karimái vannak, vagy ha nyílásokkal és vezetékekkel vall átfúrva, attól jó eredményt nem várhatunk. Ennélfogva arra törekedtem, hogy olyan pneumatikus kalapácsot szerkesszek, melynek említett legfontosaab része a legegyszerűbb és legtömörebb alakra van redukálva. A szelep legkönnyebb alakban készíthető, ha annak belsejét kifúrjuk, meghagyva annák födelét, de ez nem lényeges a kalapács működése szempontjából. A mellékelt rajz a találmány tárgyát tevő szerszám egyik fóganatosítási alakját hosszmetszetben tünteti föl. Az alább következő leírásban a hengernek azt a végét, mely a szelepháztól és a fogantyútól távolabb fekszik, a henger mellső végének, a henger másik végét pedig hátsó végének nevezzük. Az (a) múnkahengerben van az ide-oda mozgó (b) dugattyú és az ide oda mozgó (d) szelepet magába foglaló (c) szelepház. A (c) szelepház a henger hátsó végén van elhelyezve és azt egy, a fogantyúhoz csatlakozó üreges agy veszi körül. A fogantyúnak ezen agya az (e) vezeték révén a levegőt vagy egyéb hajtóközeget a szelepház különféle nyílásaihoz és vezetékeihez vezeti. A szelepház üreges heűger alakjában két különböző átmérőre van kifúrva a (d) szelep fölvételére és a szükséges nyílásokkal és vezetékekkel van ellátva a friss levegőnek a henger ellenkező oldalain való bevezetése és kiürítése, valamint magának a szelepnek mozgatása végett a dugattyúval való együttműködés céljából. A (d) szelep két különböző átmérővel bíró henger alakjában van kiképezve és a kisebb átmérőjű részben (f) mélyedés van alakítva. A szelepben sem nyílások, sem vezetékek nincsenek és a szelep kizárólag a szelepházban működik. Minthogy a szelep különböző átmérővel bír, ennélfogva két (g, h) nyomófelülete van^ melyek közül a kisebb (h) felületre a friss levegő nyomása állandóan akképen hat, hogy a szelepet egy bizonyos irányban szorítja ; a másik nagyobb (g) fölületre időszakosan jut a nyomó levegő a szelepházban és a hengerben lévő nyílásokon és vezetékeken keresztül, mely utóbbiakat a dugattyú akképen szabályozza, hogy levegőnyomást bocsájt be, mely a szelepet a kisebb fölületre ható állandó levegőnyomás ellenében ellenkező irányban mozgatja. A (b) dugattyú tömör hengeralakú csap, melynek kerületén, egyik végéhez kö&el az