43550. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus kalapács, illetve szerszám

— 3 — (i) horony van kiképezve. Ezen horony arra való, hogy összeköttetést létesítsen egyrészt az erőforrástól a dugattyúkamrába vezető (k) légvezeték és másrészt az (1) vezeték között, mely a dugattyúkamrából a (d) szelep nagyobb nyomófölületéhez vezet. A henger mellső vége az (m) munkaszerszám fölvételére szolgál és behelyezése folytán az (a) henger vége teljesen zárva van. Föltéve már mo3t, hogy a készülék a hajtó közeg vezetékével össze van kötve, ennek útja és a (d) szelep, a (b) dugattyú, valamint az ezekhez tartozó nyílások működése a következő: A komprimált levegő vagy más hajtó közeg az (e) vezetékből a (c) szelepházban levő (n) vezetéken és (o) csatornán áramlik keresztül. Ha a (d) szelep hátsó helyzetében van, a levegő szabadon hat a kisebb (h) fölül etre és a szelepet az említett hátsó helyzetben tartja. Egyidejűleg a levegő a (d) szelepben lévő (f) mélyedésbe is belép, azután átmegy a (c) szelepházban lévő (p) csatornába és a (q) vezetéken át a dugattyúkamra hátsó (r) végébe jut, hol a (b) dugattyúra hat és ezt előre hajtja úgy, hogy az (m) munkaszerszám (m') nyelére üt. Ily módon a dugattyú a rajzban föltüntetett helyzetbe jut és a friss levegő, mely az (s) és (k) vezetékekben állandóan jelen van, a hengerben levő (k') nyíláson át a (b) dugattyú (i) hornyába juthat. Az (i) horony a (k') nyílást a (t) nyílással hozza összeköttetésbe, melyen át a levegő most már (1, u és v) vezetékeken át a (d) szelep nagyobb (g) felületéhez jut. A levegőnyomás ezen nagyobb fölületre hatva, legyőzi a szelep kisebb (h) fölületére állandóan ható nyomást és a szelepet balra mozgatja úgy, hogy az (o) csatornában lévő levegő a (p) csatornába be nem juthat; ezután a (p) csatorna összeköttetésbe jut a szelepben lévő (f) mélyedés útján a szelepházban lévő (w) csatornával. Mint látható, az (r) dugattyúkamrában lévő levegő, mely a dugattyút előrehajtotta, most már a (q) vezetéken és a (p, f és v) csatornákon át az (x) vezetékbe és az (y) főkipuffogó nyíláson és (3') vezetéken, továbbá a (z) gyűrűalakú kamrán és (z') nyíláson át a szabadba jut. A szelepnek ez utóbb említett mozgása egyúttal zárja az (1) vezetéket és a friss levegő, mely állandóan keresztüláramlik a (2) vezetéken és a kis (3) vezetéken, illetve szűkülésen, a részben a szelepházban, részben a hengerben elrendezett (4, 5) vezetékeken és a (6) nyíláson át a dugattyúkamra (7) mellső végébe áramlik és a (b) dugattyúra hatva, ezt vissza, illetve jobbra szorítja. Mikor a (b) dugattyú mellső vége visszamenetele alkalmával a (8, 9) nyílások mellett elhalad, két következmény áll be. A nyomás a henger mellső végében, mely a dugattyút visszaszorította, megszűnik, mint hogy a levegő a (9) nyíláson és (10) vezetéken át a szabadba távozott; az a légnyomás, mely a szelepet a föltüntetett helyzetben tartotta, szintén megszűnik, mivel a levegő távozhat a (v, u, 1, m és 1') vezetékeken és a (8) nyíláson át a dugattyúkamra mellső végébe és innét a (9) nyíláson és (10) vezetéken át a szabadba; a főkipuffogás a dugattyú mögül az (y) nyíláson és (y') vezetéken át közvetlenül a szabadban megy végbe. Minthogy a szelep nagyobb (g) fölülete most már nincs nyomás alatt, ennélfogva a szelep a kisebb (h) fölületére állandóan ható nyomás folytán a szelepház hátsó részébe tér vissza. Mialatt a dugattyú helyzetéből a dugattyúkamra mellső végébe jut, a dugattyúkamra mellső végében lévő levegő a (9) nyíláson és (10) vezetéken át távozhat, míg a dugattyú a (9) nyílást nem zárja. Ezután a levegő a (6) nyíláson és (5, 4, 1) vezetékeken a gyűrűalakú (z) kamrába és innét a (z') nyíláson át a szabadba juthat. A dugattyú ezen előremenetele közben, minthogy a szelep hátsó helyzetében van a szűk (3) vezetéken átáramló levegő, (x, z és z')-en át közvetlenül a szabadba juthat úgy, hogy a dugattyú mellső végére számbavehető visszaszorító nyomást nem gyakorol. Az új készüléknél használt szelep csak két fölületen igényel megmunkálást és csak