43499. lajstromszámú szabadalom • Impregnált anyag és eljárás annak előállítására

föl, mely az ezután következő szárítás által kiűzhető. Ismeretes, hogy a szintézis alkalmas mennyiségű ú. n. kondenzáló vagy katalitikus hatóauyag alkalmazása, pl. csekély mennyiségű szervetlen vagy szerves savak, sók vagy még inkább bazikus vegyületek hozzáadása által megkönnyíthető. Akármily kondenzáló ható anyagokat alkalmazunk is, azok egyszerűen a reakciófolyadékokkal keverhetők össze vagy a kezelés alatt vagy előtt elkülönítve adagolhatok. Egy fatömb pl. előbb cinkklóriddal való oldattal és azután fenolformaldehidből való keverékkel impregnálható vagy fordítva ; minden esetre a cinksóval érintkezés fogja kezdeményezni a reakciót a fenol és formaldehid között, mely azután hevítés által fejezhető be. Ezen eljárás vasúti talpfák kezelésénél nagyon gazdaságos és célszerű. A helyett, hogy a fenolok és vizes formaldehidnek, a hogy a kereskedelmi forgalomban előfordulnak, csak egyszerű keverékét alkalmaznók, előnyös oly keveréket előállítani, mely kevesebb vizet tartalmaz. Ezen keveréket úgy állíthatjuk elő, hogy az anhidrikus C H2 0 vagy polimerjeit fenolokban föloldjuk. Azonban olcsóbb és egyszerűbb, hogy ha közönséges fenol- és formaldehidoldat keverékéhez annyi szilárd natriumkloridot adagolunk, hogy a keveréktől a víz elvonatik és két folyékony rétegre való szétválás áll be, melyeknek nehezebb rétegje főkép telített vizes sóoldatból, könynyebbik rétegje főkép formaldehidnek fenolban való dehidratizált oldatából áll. Az alkalmazandó só mennyisége mindaddig nem bír jelentőséggel, míg a só egy kis fölöslege oldatlan marad. Átkeverés vagy rázás elősegíti a reakciót; a két folyadékot rövid ideig tartó pihenés után könnyen lehet egymástól elválasztani. A föltaláló megállapította, hogy a natriumklorid helyett kalciumkloridot is lehet alkalmazni, egyáltalán bármely sót, melynek oldhatósága elegendő arra, hogy a keverékből vizet vonjon el; natriumklorid vagy kalciumklorid olcsóságuk miatt előnyben részesítendők. A formaldehidnak fölül úszó fenolban való dehidratizált oldata jelen célra vagy egyedül vagy alkalmas kondenzáló ható anyagokkal kapcsolatban használható. Akár a hidratizált, akár a dehidratizált oldatot alkalmazzuk^ minden esetre előnyös a szintézist külön, alkalmas edényekben kezdeményezni, a helyett, hogy az egész szintétikus folyamatot a rostokban vagy sejtekben vagy a rostok vagy sejtek körül idéznők elő. Ily módon lehetőve válik a keveréket oly pontra hozni, amelyen, bár a reakció már megkezdődött, a termék még folyós vagy oldható és csak ezután impregnáljuk a rostos vagy sejtalakú anyagot vagy ezt az illető keverékkel keverjük és azután a reakciót befejezzük, amennyiben annyi ideig hevítünk, amíg az oldhatlan állapot be nem állt. Ismeretes, hogy ha egy edényben, mely visszavezető kondenzátorral van ellátva, kereskedelmi fenolok vagy formaldehidnek körülbelül egyenlő részekből álló keverékét egyedül vagy kondenzáló ható anyagok jelenlétében fölhevítjük vagy főzük, folyós vagy mereven folyós massza fölötte úszó vizes réteg alatt válik le; az eljárás ezután megszakítható és a vizes réteg eltávolítható, vagy a víz párologtatás által kiűzhető- Ha a hevítés nem folytattatok túlsoká, akkor a leválasztott termék még elég folyós lesz arra, hog\könnyű impregnálást engedjen meg; ha azonban túlságosan merevfolyóssá váll, akkor ezen célra alkalmas oldószerekkel higítható. Az így előállított folyós vagy mereven folyós kezdeti kondenzációtermék azon nagy előnnyel bír a fenol és formaldehid tiszta keverékével szemben, hogy használatban megrövidíti azon időt, amely alatt az impregnált masszát a hő behatásának kell alávetni, hogy véglegesen megkeményítsük ; ezenkívül a keményítési folyamat alatt kevés vagy éppen semmi víz sem szabadul föl azon vízmennyiséghez ha-' sonlítva, mely fölszabadul, ha fenol és formaldehid nyers keverékeit alkalmazzuk. Ezáltal nemcsak az utólagos szárítást taka , rítjuk meg, hanem nagy előúyt nyerünk^ azon esetekben, amelyekben nagy mennyiségű szabad víz jelenléte káros, mint pl.