43499. lajstromszámú szabadalom • Impregnált anyag és eljárás annak előállítására

elektromos berendezések előállításánál, amelyeknél a termék szigetelő tulajdonságait akarnak hasznosítani. Akármily módon állítottuk is elő a folyós vagy mereven folyós kezdeti kondenzációterméket az impregnálási és keméuyítési eljárás lényegében uiyanaz marad, mint az előbb leírt esetben. A «íenol», illetve «fenolok» elnevezés itt azon értelemben használtatik, hogy a fenolsavak nemcsak első képviselőjét (C6 H5 0 H) jelzi, hanem homológjait is, melyeknek mindegyike, valamint keverékei is eredményesen használhatók, csakis beszerzési költségüket véve. A reakció anyagokkoz festékeket vagy szinező hatóanyagokat is adagolhatunk, hogy az előállított tárgyak szinét vagy külsejét megváltoztathassuk. Épúgy lehet oly termékeket is adagolni, melyek a szagot megváltoztatják. Az eljárás sok értékes célra alkalmazható pl. fa impregnálására és konzerválására, mesterséges fa, parafakeverékek, szigetelő anyagok stb. előállítására. Ha laza, rostos vagy sejtalakú .anyagokat mint faanyagot, gyapotot, fürészport, parafát, üveggyapotot vagy azbesztet — akarunk keményíteni, akkor szükséges, vagy kívánatos lehet, az impregnált masszát a keményítés folyamata alatt nyomásnak alávetni, hogy a részek jobb összefüggését biztosítsuk vagy a kész tárgynak kivánt alakot adhassunk; ehhez külön formák alkalmazhatók vagy pedig a rostos vagy sejtalakú anyag előbb alkalmas alakban hozatik, mint pl. kéregpapir vagy sajtolt faanyagtárgyaknál és az utóbbiak azután impregnálás és keményítésnek vettetnek alá, a hogy azt fönn leírtuk. Oly tárgyak előállításánál, melyek lényegileg a fenolok és a formaldehid nem oldódó, meg nem olvasztható kondenzáció termékből állanak, előnyös a keményítést egyidejű nyomó hatás mellett létesíteni, hogy a homogenitást biztosítsuk és illó termékek elillanása közben lyukacsos, szivacsszerű anyagnak képződését elkerüljük. A föltaláló megállapította, 1 ogy ha a termék egy rostos vagy sejtszerű anyag belsejében létesíttetik, a hevítést sokkal nagyobb hőfoknál lehet végezni, a nélkül hogy félni kellene, hogy ezen hátrányok beálnak és a nélkül, hogy mesterségesen fokozott nyomást kellene alkalmazni. Ennek oka valószínűleg a rostokban vagy sejtekben, illetve azok körül végbemenő kapilláris folyamatokban rejlik, minthogy ezen folyamatok a belső és fölületi feszültség számára új föltételeket létesítenek, melyek leszállítják a rendes gőzfeszültséget, amelyet szabad folyadékoknál vagy szilárd testeknél ugyanazon hőmérséklet mellett különben észlelni lehetne; a végleges eredmény körülbelül azzal egyezik meg, amelyet mesterségesen fokozott nyomás mellett nyernénk. Mindennek dacára előnyösebb az impregnált anyagok keményítését zárt edényekben való hevítés által létesíteni, a melyekben a nyomás kívánság szerint ismert eszközökkel fokozható. Ezaltál gyors fölhevítést érünk el és aránylag magas hőmérséklet alkalmazását tesszük lehetővé, anélkül, hogy annak a. veszélynek lennénk kitéve, hogy a reakcióanyagok valamelyike a reakció előbbi folyamatai alatt és mielőtt a kémiai hatás nem illanó termékké változtatta volna át. elpárolgás által veszendőbe menne. Ajánlották már formaldehidet egyedül és kreozottal együtt faimpregnálásra. Ezen esetekban ezen anyagoknak csak antiszeptikus hatása volt. Ezenkívül a kreozot nem tartalmaz elég fenolt, hogy a jelen eredményeket lehetne elérni; ezen ismert eljárások nem adják azon kemény, nem oldható és meg nem olvasztható kondenzáció terméket, melyet a jelen eljárás szerint nyerünk. SZABADALMI IGÉNYEK. t. Impregnált anyag, mely szerves vagy szervetlen anyag rostjaiból vagy sejtjeiből és fenolok és formaldehid meg nem olvasztható és nem oldható kondenzációtermékéből áll.