43497. lajstromszámú szabadalom • Munkafolyamat hőerőgépeknél a hőenergia kedvező hasznosítására

Megjelent 1908. évi november hö 7-én. MAGY. szabadalmi KIR. hivatal SZABADALMI LEIRAS 43497. szám. V/d/a. OSZTÁLYMunkafolyamat hőerőgépeknél a hőenergia kedvező hasznosítására. le rond louis jules jean baptiste mérnök párisban A bejelentés napja 1907 május hó 4-ike. Találmányom tárgya munkafolyamat hőerőgépeknél, mely lényegében véve egy az eddigieknél jóval jobb thermikus hatásfokú, a következőkben «rekuperáló körfolyamnak)) nevezett körfolyamból áll. Ez a körfolyam azon alapszik, hogy egyidejűleg gáz és telített gőz keverékét használjuk oly módon, hogy az expanzió időszaka alatt a gőz egy része lecsapódjék és a megfelelő párolgási rejtett hő hasznos munkává alakuljon át. A csatolt rajzokon az 1. ábra a rekuperáló körfolyamot ábrázoló diagramm, a 2. ábra egy berendezés, melynek segélyével a kompresszor teljesítményét önműködően akként lehet szabályozni, hogy az a gép teljesítményével arányos legyen, a 3., 4. és 5. ábra további diagrammok. Az új körfolyamra jellemző egy új görbe, melyet a következőkben a telítés görbéjének nevezünl és mely szerint az expanzió végbe megy. Ez a görbe az adiabatikus és izothei'mikus görbék között fekszik, de ez utóbbihoz közelebb áll és eme két görbénél annyiban előnyösebb, amennyiben az adiabatikus é izothermikus körfolyamokat gyakorlatilag megvalósítani a gépekben nem sikerül, míg a telítési görbe igen nagy megközelítéssel érhető el Végül a körfolyam thermikus hatásfoka igen nagy, jóval nagyobb, mint bármely más, eddig használt körfolyamé. A mondottak után megemlítjük, hogy a találmány tárgyát képező körfolyamot a következő módon valósíthatjuk meg: Tegyük föl, hogy valamely gőzgép hengerébe adott mennyiségű és valamely tetszőleges módon előállított mintegy 21 kg. nyomású és ennek megfelelően 214° hőmérsékletű telített gőz és ugyanerre a hőmérsékletre fölhevített és ugyanily nyomású levegő keverékét vezetjük be. Ha ezt a gőz és levegőkeveréket expandáltatjuk, a levegő kiterjedve lehűl. Ha a levegő csak maga volna, a kiterjedés az (A E 'B) adiabatikus görbe szerint történnék, illetve a gyakorlatban még alacsonyabb hőfoknak megfelelő görbe szerint. Minthogy pedig a levegő gyorsabban hül le mint a vízgőz, ennek egy része le fog csapódni és ezenközben oly hőmennyiséget tesznek szabaddá, mely a kellő hőmérséklet föűtartására elégséges. Ezt a közepes kiegyenlítési hőmérsékletet könnyen meg lehet határozni, ismeretes ugyanis, hogy a hőmérséklet a lecsapódás egész folyamata alatt állandó marad, ha a nyomás is állandó marad, tehát a hőmérséklet a nyomás által van megszabva. Következik ebből, hogy a levegő expandáló-