43497. lajstromszámú szabadalom • Munkafolyamat hőerőgépeknél a hőenergia kedvező hasznosítására

dása közben a gőztől hőt von el és ezt fokozatosan lecsapja az expanzió egész időszaka alatt és míg csak a keverékben le nem csapódott gőz marad hátra, a keverék hőmérséklete pontosan a telített gőznek az illető nyomásnak megfelelő hőmérsékletével fog egyenlő lenni; Ezért a föntebb telítési görbének nevezett (A, D) görbét könynyen meghatározhatjuk és ezt a gyakorlatban fön is tarthatjuk, mert a párolgási rejtett hőnek és ennek megfelelően a keverék térfogatának csak igen kis része fog a levegő vagy a hengerfalak hiitő hatása alatt eltűnni. Az abszolút telítési görbe az fog lenni, melyet akkor kapunk, mikor a keverék a levegőhöz viszonyítva végtelen sok telített gőzt tartalmaz. Ebből a velativ telítési görbe könnyen származtatható, ha a keverék súlyarányait ismerjük. Ha a keverék összetételét megfelelően választjuk meg, a gőz az expanzió időszakban teljesen lecsapódik és az összes párolgási rejtett hőt munkává alakítjuk át. Ha a használt vízgőz mennyisége kisebb, a lecsapódás az. expanziószak befejezte előtt fejeződik bé és eme pillanattól kezdve a görbe adiabatikus görbe fog lenni. Viszont ha a vízgőz mennyisége nagyobb, ennek egy része gőzalakjában hagyja el a hengert. Végül megtörténhetik, hogy a vízgőz az expanziószak kezdetén némileg túl van hevítve, ekkor az expanzió adiabatikus görbe szerint megy végbe, míg a telítési hőmérsékletet el nem értük, eme pillanattól kezdve az expanzió a telítési görbe szerint megy végbe. A csatolt rajzból világos, hogy bárminő legyen is a diagramm beáramlási oldalát határoló (L, M, N) görbe, az (A, E, B) adiabatikus görbe az (A, C) izothermikus és (A, D) telítési görbe alatt fog feküdni és az oly (A, E, F, M, L) diagrammnak, melynél a telítés az (E) pontban megy végbe, ugyanazon kezdeti és véghőmérsékletek között kisebb munkaterület fog megfelelni, mint az (A, D, M, L) diagrammnak, melynél a gőz lecsapódása az expanziószak kezdetén kezdődik meg. Végül azt is látjuk, hogy úgy az (A, E, F, M, L), mint az (A, D, M, L) diagrammnál, melyek mindegyikénél van lecsapódási időszak, nagyobb munkaterületet kapunk, mint az (A, E, B, M, L) diagrammnál, melyet az (A, E, B) adiabatikus görbe határol és-melyet a hőerőgépeknél rendszerint elérni kivánnak, de melyet a gyakorlatban elérni nem sikerül. . A következőkben normális telítési körfolyamnak fogjuk azt a körfolyamot nevezni, melynél a lecsapódás az expanzió időszak kezdetén kezdődik meg, tökéletlen telítési körfolyamnak azt, melynél a lecsapódás a körfolyam kezdetén kezdődik meg, de az expanzió befejezte előtt végződik, túltelített körfolyamnak, melynél a lecsapódás az expanzió befejeztével még be nem fejeződött, végül késleltetett telítési körfolyamnak azt, melynél a körfolyam -adiabatikus görbe szerint kezdődik. Megjegyzendő, hogy ugyanaz a körfolyam egyidejűleg késleltetett és tökéletlen telítési körfolyam is lehet, vagyis a lecsapódás csakis az expanziószak megkezdődése után kezdődik meg és ennek befejezte előtt végződik. Ekkor az expanziógörbe két adiabatikus görbeszakasz közé fogott telítési görbe fog lenni. Az új körfolyamnak mindeme különböző módozatai kivétel nélkül kedvezőbbek, mint azok a körfolyamok, melyeknél az expanzió adiabatikus görbe szerint történik, bárha azok nein is teljesen azonos mértékben kedvezők és mindezek a módozatok ugyanoly eljárás szerint érhetők el, mely abban áll, hogy valamely gázt vagy gázkeveréket előnyösen ugyanoly hőmérsékletű és nyomású gőzzel vagy gőzkeverékkel keverünk, mikor a gáz expandálódása következtében a gőz lecsapódik és az ekkor szabaddá vált hőt a gáz leköti és munkává alakítja át. Ama körfolyamok, melyeknél a lecsapódás ugyanakkor kezdődik meg, mint az expanzió, a legkedvezőbbek, de lehet azért a többit iá előnyösen alkalmazni. Mielőtt eme körfolyam alkalmazási módjára térnénk át, megemlítjük, hogy a rekuperáló körfolyam előnyei arra vezethetők vissza, hogy