43421. lajstromszámú szabadalom • Berendezés járművek elektromos világítására és fűtésére
— 3 -zárnak körül. A (H) lámpák elé kapcsolt (K) ellenállás föladata abban áll, hogy menet közben a töltő- és kisütőfeszültség közötti különbséget föleméssze, ha pedig a vonat áll és a lámpák a telepből tápláltatnak rövidre van zárva, ill. ki van iktatva. Az akkumulátortelep töltésére szükséges pót feszültséget a font leírtakon kívül még a következő módon állíthatjuk elő. A generátor fegyverzete csupán egy tekercseléssel és egy kollektorral van ellátva. Ezen fegyverzettel szorosan^az (R) ellenállás van kapcsolva (7. ábra), melyen keresztül a világítóáram folyik és ebben feszültségesést szenved, mely egyenlő a töltésre szükséges pótfeszültség értékével. Az (E) szabályozó gerjesztőtekercselés csupán ezen (R) ellenállás mögött az (S) ponthoz van kapcsolva. A berendezés működési módjánál fogva az (S) pontban feszültség állandóan tartatik és így a (B) generátornak oly feszültséget kell létrehoznia, mely az (R) ellenállásban föllépő feszültségesés értékével nagyobb, mint a világító áramnak az (S) pontban levő feszültsége és így éppen a (Zl) telep töltéséhez szükséges feszültséget hozza létre. Ez azonban csak addig áll, amíg a világító áram üzemben van. Ha ellenben a lámpákat kikapcsoljuk úgy, vagy a (Zl) telepet is le kell kapcsolnunk, vagy pedig a lámpák helyébe egy (T) ellenállást (8. ábra) kell iktatni, mely legalább is valamivel több áramot vesz föl, mint amennyi a generátornak gerjesztő árama a legkedvezőtlenebb esetbeu. Ekkor ugyanis a feszültség az (A) keféknél biztosan valamivel magasabb lesz, mint (S)-nél és így elkerüljük azt, hogy a (Zl) telep a gépen keresztül kisüttessék. Hogy ezen, a világító áram helyett keringő segédáramnak a gerjesztő áramot meghaladó csekély fölöslege mellett is az (A) keféknél jelentékeny feszültségemelkedést nyerjünk, célszerűen a világítás kikapcsolása alkalmával az (R) ellenállást a nagyobb ellenállású (U) ellenállással pótolhatjuk, amint ezt a 8. ábra mutatja. Hogy mindkét telep töltési állapotát egyenlő magasságon tartsuk, gondoskodnunk kell arról, hogy ezen telepeket időről-időre kicseréljük egymással. Ezt pl. a menetirányváltoztatásnál, vagy a világítási berendezés, ill, a lámpák bekapcsolásánál, vagy még jobban egy átiktatókészülék segélyével érhetjük el, mely a vonat minden megállása alkalmával vagy megállása után a két telep szerepét fölcseréli. Ha a vonat áll. mindkét telepnek párhuzamosan kell kapcsolva lennie azon célból, hogy együttesen szolgáltassák a világító áramot addig, amíg a generátor a teleptől el van választva. A teleppel való világításnak a géppel való világításra és fordítva a vonat bizonyos sebességének túlhaladása, ill. a sebességnek bizonyos fok alá való csökkenése alkalmával kell átkapcsoltatnia és ez célszerűen centrifugális regulátor segélyével történhetik. Ezen centrifugális regulátor pl. sgját erejéből állíthatja át a kapcsolót, vagy pedig elektromos úton eszközölheti a kapcsoló átállítását segédkontaktu3ok zárása útján, avagy a regulátort arra is használhatjuk, hogy a forgó tengelyen elrendezett kis excenterhüvelyt eltoljon, melyutóbbi azután az eltolás folytán egy forgatható emelő elé kerül és az emelőt forgása folytán elfordítja és így az emelővel kapcsolt átiktatót beállítja úgy, amint ez pl. a gázmotorok vezérműveinél történik. Több, különböző nagyságú excenternek ugyanazon hüvelyen való elrendezése folytán fokozatos átiktatást érhetünk el. Ennek az a célja, hogy az átiktatást lassan, elékapcsolt ellenállásokon át eszközöljük, hogy az átiktatás alatt a fény ingadozását elkerüljük. Az excenter hüvelyt célszerűen lassan forgó előtéttengelyre helyezzük, mely egy szersmind a centrifugálregulátort is hordhatja Előfordulhat, hógy a kocsi kerekei és így a kocsi tengelye által hajtott generátor a légnyomású fék által hirtelen megállíttatnak. Ily esetben az excenter hüvely , a gépet már nem tudná a telepről lekapcsolni. Hogy ezt elkerüljük, a generátor tengelyének hajtószíjtárcsáját vagy pedig a regulátorelőtéttengely egyik hajtószíjtárcsáját