43421. lajstromszámú szabadalom • Berendezés járművek elektromos világítására és fűtésére

lyozásának elvét a legkevésbbé is meg kellene változtatnunk, azonban célszerű ekkor a haszonáram armatúra reakcióját kompenzálni, mivel ez különben a primér gerjesztőmezőt befolyásolhatná és a gerjesztő kiegyenlítőáramot erősen növelhetné vagy meg is fordíthatná. A jelen találmány tárgyának lényege tehát egyrészt az 1. és 2. ábrában vázolt feszültségszabályozásnak járművek elektromos világítására és fűtésére való alkalmazásában, továbbá az ezen rendszer szerint létesített világítási és fűtési berendezés gyakorlati kiképzésében áll. Az 1. és 2. ábrában vázolt feszültségszabályozást tehát az jellemzi, hogy a szabályozandó feszültséget egy állandó külső, független feszültséggel szembekapcsoljak és hogy az ezen egymás ellen való kapcsolásnál keletkező kiegyenlítő árammal közvetve vagy közvetlenül eszközöljük a generátor gerjesztését. Az alábbi leírásban főképen vonatvilágítási berendezésekről van szó. azonban az erre vonatkozólag mondottak, úgy a vonatok fűtésére, mint a berendezésnek más járműveken való alkalmazására is alkalmazhatók. Mindegyik vonatvilágítási berendezés lé. nyeges alkatrész gyanánt akkumulátor telepet tartalmaz, mely akkor, amidőn vonat áll szolgáltatja a világító áramot. A találmány szerint ezen telep felét a (C) kap. csok között működő feszültség létrehozására használjuk, míg a telepnek másik fele a vonat járása közben töltetik. Egyidejűleg a lámpák közvetlenül a gép (A) kapcsairól tápláltatnak. A (B) generátor feszültsége gyakorlatilag mindig egyenlő az idegen (P) feszültséggel vagyis egyenlő a gyengén kisülő telepnek feszültségével és így semmi esetre sem érj el a telep másik felének föltöltésére szük. séges értéket. Hogy az ehhez szükségeg pótfeszültséget előállítsuk, a következő raó don járhatunk el. Az idegen (P) feszültséget a generátornak oly két (A) kapcsával kötjük össze, melyek között nem fog a generátorban levő ndukált vezetékágak összessége működnt úgy, hogy még oly gépkapcsok is vannak, amelyek között magasabb feszültség uralkodik, mint az, amely közvetlenül szabályoztatik. Ezen magasabb feszültséget használjuk föl a telep másik felének föltöltésére. A 3. ábra ily berendezés példaképem foganatosítási alakját mutatja. A (B) generátor armatúráján az (A) kefékkel ellátott főte- • kercselésen kívül még egy második tekercselés is van alkalmazva külön kollektorral és külön (G) kefékkel. A világítást szolgáltató áram csupán az (A) tekercselésen megy keresztül, míg a telep töltésére szolgáló áram, amint ezt a 3. ábra mutatja, nem csupán az (A) tekercselésen, hanem a (G) póttekercselésen keresztül is áramlik, hogy ebben a töltésre szükséges magasabb feszültséget nyerje. A 4. ábra mutatja, hogy az előbbi foganatosítási alak miként alakul, ha (E) gerjesztőgépet alkalmazunk. Élvben a kapcsolás ugyanaz marad. A következő foganatosítási alakok többnyire gerjesztőgép nélküli berendezésekre vonatkoznak, azonban természetesen gerjesztőgéppel is kivihetők. Az 5. ábrabeli foganatosítási alaknál a (B) generátor csupán egyetlen indukált tekercseléssel bír, ellenben két kefepárral van fölszerelve. A kevesebb indukált vezetőt körülfogó (A) keféknek feszültségét közvetr lenül szabályozzak és ez szolgáltatja a világító áramot, míg a körülbelül a neutrális vonalban fekvő (G) kefék mefelelően nagyobb feszültség mellett szolgáltatják a (Zl) telep töltésére szolgáló áramot. A (G) kefék között a feszültség nem csupán az indukált vezetékek számának nagyobb voltánál lesz magasabb, mint a világításra használt feszültség, hanem a fokozott gerjesztés folytán is nagyobb, melyet az (A) keféknek ohmikus feszültségesése tesz szükségessé. A 6. ábrabeli foganatosítási alaknál úgy a világító, mint a töltőáram ugyanazon (G) kefepárról vétetik, míg a feszültségszabályozás két (A) segédkefepár segélyével tör' íénik, melyek kevesebb indukált vezetéket