43409. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ürülékanyagok, szennyvizek és effélék biológiai tisztítására
fölső oldalán átlyukgatott csőből állhat, azonban célszerűbb oly vályúkat alkalmazni, melyek fönt kiszélesednek (9. és 10. ábra) és görbe részek segélyével vannak egymáshoz kapcsolva. A berendezésen áthaladt folyadék az (m) csövön át távozik. Mivel a baktériumok hatása csak a föliiletre terjed ki, a leírt berendezés igen előnyösen alkalmazható, mert nagy és számos fölületet nyújt, melyek a lehető' legnagyobb teljesítmény elérését teszik lehetővé. A 3—6. ábrákon föltüntetett kivitelek szerint a berendezés két teljesen fémből készült párhuzamos (n) és (o) tartányból áll. Ugyanúgy, mint a leírt kivitelnél, az első (n) tartányban a folyadék elválasztása, a második (o) tartányban pedig a folyadék oxydálása megy végbe. A (p) ejtőcső közvetlenül az (n) tartány alsó (q) kamrájába torkolhat (3. ábra), vagy pedig először néhány (r, rl, r2) lemezen vezethető át (5. ábra). Ezen lemezek (r3) áttörésekkel vannak ellátva, melyek a magasabban fekvő lemezeknél mindinkább kisebbednek és sűrűsödnek. Az ejtőcső egy kis (x) szellőztető csővel áll összeköttetésben (3. és 4. ábra), mely az (o) tartányhoz van erősítve. Az (n) tartányt az (o) tartánnyal egy (s) cső köti össze, melynek nyílásába az (o) tartány (u) kamráját határoló (t) közfal nyúl. A (t) közfallal párhuzamosan az (o) tartányban két (v) ós (vl) bádoglemezcsoport fekszik, melyeken bakteriumágyakat alkotó pasztillák foglalnak helyet (8. ábra). A pasztillák itt is, mint az első kivitelnél, egymásfölött vannak elrendezve és hézagaikat szemcsés tőzeg, manganbioxyd ós salak tölti ki. A folyadék az (a°) azbesztrostok útját követi (7. ábra) és az alatta levő pasztillákkal födött lemezre hull. A folyadék ily módon mechanikailag szétosztatik és benső érintkezésbe jut a behatoló levegővel. A lefolyás az azbesztrostok közvetítésével nyugodtan és lökések nélkül megy végbe, minek következtében a megtelepedett mikrobák nem zavartatnak és nem ragadtatnak tova. Az ágyak két (b°) és (c°) szegmensén, melyek egymással diametrálisan átellenben feküsznek, a lemezek (d°) illetve (e®) áttörésekkel vannak ellátva. Az alsó (e°) áttörések alatt egy spirális vonalban vezetett széles (f°) vályú foglal helyet, mely az első kivitel (k2) csövének felel meg. A vályú alatt egy (g0 0 ) áttörésekkel ellátott utolsó (g°) lemez van, mely egy (h°) kivezető csővel fölszerelt agyagszűrőn nyugszik. A berendezés működési módja a következő : A ürülékek vagy egyéb anyagok a (p) ejtőcső vön keresztül az (n) tartány (q) kamrájába hullnak, melyet fönt az (r2) lemez határol. A (q) kamrában megkezdődő erjedése eleinte csak nyers föloszláBt hoz létre és csak már a föl oszlásnak igen előrehaladott állapotában léphetnek át az anyagok a (q) kamrából a (ql) kamrába. Ebből következik, hogy miután a folyadék sűrűsége a (ql) kamrában csekélyebb, mint a (q) kamrában. kétféle mikrobák fognak működni a két helyen. A folyadék, ha már az (rl) lemezen is átlépett, harmadikféle mikrobák hatása alá kerül, melyek a csöppfolyósítás munkáját befejezik. Az erjedési termékek most az igen finom nyílásokkal ellátott utolsó (r) vasbádoglemezen haladnak át, mely poralakú tőzegből és grafitból álló réteget hord. Ezen réteg hajcsövei a szilárd részeket a folyadéktól tökéletesen elválasztják. A folyadék most az (o) tartány fölső részébe lép át, hol fölbomlása befejeződik. Az oxydáló baktériumok a leírt előkezelés nélkül nem fejthetnék ki kellően működésüket. A szűrőréteggel ellátott (r) lemeznek nagy fontossága van, mivel ez a zsiradékot alámerítve tartja. A zsiradékokat a folyadékban tartó berendezés fontossága már az első kivitel ismertetésénél hangsúlyozva volt. Az eddigi berendezéseknél a zsiradékokból minden akadály nélkül süveg képződhetett, mely nem rombolódott szét, mivel a gázok azt állandóan fölemelve tartották és csak ritkán engedték a folyadékkal érint-
