43386. lajstromszámú szabadalom • Hajóalak

Megjelent 1908. évi október lió 31-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 43386- szára. XV/a. OSZTÁLY. Hajóalak. MAIER FRITZ FRANZ MÉRNÖK ÉS RISTIC CONSTANTIN H. KERESKEDŐ WIENBEN. A bejelentés napja 1908 március hó 9-ike. Jelen találmány tárgya oly hajóalak, mety a víz ellenállásának legyőzése tekintetében igen számottevő előnyökkel bír. Ha föltesszük, hogy a hajótest által menetközben legyőzendő ellenállás minden bordafél súlypontjában működik, akkor előnyös, ha ezen bordafelek súlyponjai oly síkban fekszenek, mely a félfőborda súlypontján és a fölső vízszinnek a hosszmenti síkkal való metszésvonalán van átfektetve, és ha továbbá a főborda súlypontján át a hosszabb síkkal párhuzamosan húzott egyenes a súlypontok görbéjét ezen, pontban érinti. A rajzban a fenti föltételekből adódó hajóalak van föltüntetve, még pedig: az 1—4. ábra ezen hajtótestnek bordametszete (keresztmetszete), míg az 5. ábra egy szokásos alakú hajónak vonalait tünteti föl 70% teljességi fok mellett (Johow-Krigerjaek «Hilfsbuch für den Schiffsbau», 1902. cimű műve nyomán); a 6. ábra ugyanilyen teljességi fokkal bíró hajótestnek oldalnézete (hosszmetszete), vízszintes metszete (alaprajza) és bordamenti metszete (keresztmetszete). Minthogy a találmány értelmében az a sík, melyében a bordafelek súlypontjai fekszenek, egyrészt az (I) főborda (al) súlypontján, másrészt pedig a (c—c) vízszintnek a (d—d) hosszmenti síkkal való, a bordaftienti metszetben pontot adó (b) metszési fölületén van átfektetve és e síknak metszete, melyet «ellenállási síknak» nevezünk, a rajzban az (al) pontot a (b) ponttal összekötő (e—e) vonal által van föltüntetve, ennek folytán "annak a föltételnek, hogy valamely (I, II, III .. . )stb. bordának súlypontja ezen (e—e) vonalba essék, csak azok a bordák fognak megfelelni, melyeknek oldalgörbülete az ellenállási síkhoz, illetve az (e—e) egyeneshez képest egyformán helyezkedik el. Az (e—e) metszésvonal természetesen egybeesik a fél főborda köré írt négyszögnek föntről lefelé haladó átlójával. A bordavonalnak és a lefelé haladó (e—e) átlónak metszéspontjában a fölfelé haladó (f—f) átlóval párhuzamosan húzott egyenes a borda görbéjét érinti, vagy pedig annak egy darabját alkotja, mely utóbbi esetben a borda (h—h) oldalgörbéi ezen egyenesbe futnak. Hasonlóképen a közbeeső (II, III) stb. bordáknak súlypontjai (2. ábra) beleesnek az ellenállási síkba, vagyis bordamenti met-