43386. lajstromszámú szabadalom • Hajóalak

szetben az (e—e) átlóba és ezen bordák oldalgörbülete a súlypont szempontjából •ezen (e—e) vonal körül egyenlően helyezkedik el. Hasonló módon az oldalgörbéknek egyenes darabjai, vagy a metszéspontban húzott érintők a fölfelé haladó (f—f) átlóval párhuzamosak. Minél közelebb fekszenek a bordák a hajó végéhez, annál hoszszabbak az oldalgörbének (g, gl) egyenes darabjai úgy, hogy utóbbiak fokozatosan a (b) középsíkon kívül és a (e—c) vízszinten fölül kerülnek, ami a (II) bordára csak részben, a (III) bordára már teljesen be is következett. Ez a körülmény a főbordától nagyobb távolságra következik be, ha a bordaoldalgörbének egyenes darabjai az átlóval nem mint a 2. ábrában derékszöget, hanem mint a 3. ábrában hegyes szöget zárnak be. Az 1—3. ábrában föltüntetett (I) főbordánál a hajó mélyjárata ennek félszélességével egyenlő, minek következtében a fél főborda körül írt négyszög szabályos négyzet. A 4. ábra oly hajótest (1) főbordáját mutatja, melynek mélyjárata a hajó félszélességénél csekélyebb, ahol is hasonló föltételek betartása mellett az oldalgörbék megfelelően eltolódnak. Az 5. ábra egy szoká sosan szerkesztett csavaros teherhajó vonalait tünteti föl 70% teljességi fok mellett; a 6. ábra ugyanilyen hajótest vonalait mutatja a. találmány szerinti szerkesztésnél. A hosszmetszet a felével meg van rövidítve. A 6. ábrában a vonalak a mindkét esetben hosszmetszetben és & vízszintes metszetben csak egy fél hajó részére vannak megrajzolva, miután azok úgy a mellső, mint a farrész számára érvényesek és egymáshoz gépest csak a hajósebesség szerint rövidíttetnek meg. A hajótővonalak (i)-vel, a bordák a keresztmetszetben (I—VIII)-al, a hosszmetszetben elől (Ix—VIIIx)-el hátul (Iy—VIIIy)-al, a mesterléc vagy alkotó (6. ábra) (k)-val, az ellenállási vonal (vagyis a bordafelek súlypontjait összekötő vonal) a hosszmetszetben elől (ex)-el, hátul (ey)-al, a vízszintes metszetben (5. ábra) elől (x)-el, hátul (ey)-al van jelölve. A vízszint szerinti metszetben az 5. ábrában az összes vízvonalak (cx—c7x, illetve cy—c7y) a 6. ábrában csak a fölső vízvonalak (cx illetve cy) vannak föltüntetve. A víz fölötti hajótest — az úgynevezett holt szerkezet — bizonyos mértékben úgy mint eddig, célszerűségi szempontok szerint szerkesztetik, mely azonban a víz alatti, hajótest alakjának szerkesztési módját semmibe sem érinti. Az irányvonalnak a holt szerkezetbe való folytatólagos kiképzése a hajótestnek az annyira kívánatos úgynevezett «száraz födélzet» alakját adja úgy, hogy csak kivételesen kell majd a «teknősbékaszerű» födélzetet kiképezni, miután a találmány szerint adódó hajóorr alak a csapó hullámokat magától eltereli. Nézetünk szerint a hajótest vízbenjáró részének szerkesztése ezután nem lesz már csupán ízlés dolga, mint eddigelé. A hajóalak szerkesztése a kitűzött föladatnak megfelelően számítás alapján fog történi, úgy mint az ezidőszerint hidaknál, gépeknél, kazánoknál stb. történik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Hajóalak, jellemezve azáltal, hogy a bordafelek súlypontjai oly síkban fekszenek, mely a fél főborda súlypontján, valamint a fölső vízsszinnek a hosszmenti síkkal való metszés vonalán van átfektetve és hogy egy a főborda súlypontján a hosszmenti síkhoz párhuzamosan húzott vonal . a súlypontgörbét e pontban érinti. 2. Az 1. igénypont szerinti hajóalak, jellemezve azáltal, hogy a borda vonalakat oly vonalak képezik, melyek a főborda köré írt négyszögnek a hajótőtől a fölső vízszinig húzott átlójához párhuzamosak és mely vonalak megfelelően futó görbék által a főhajóban a függélyes oldalfalba, illetve a vízszintes fenékbe vannak átvezetve. (1 rajzlap melléklettel.) 0*LLAS RÉ8Zv£NYTApgAaAc> NYOMDÁJA HUCAPE8TEN