43372. lajstromszámú szabadalom • Áramszedőváz

igénybevett rudak helyetr. természetszerűleg kötél is alkalmazható. A mellékelt rajz 3. ábrájában a találmány tárgyát képező áramszedőváz sematikus oldalnézetben van. föltüntetve. A 4. és 5. ábra az áramszedőváznak egy foganatositási alakját mutatja emelőszerkezettel két állásban és pedig oldalnézetben. A 6. ábra a 4. ábrának megfelelő alaprajz. A szokásos egyetlen áramszedőrúd helyett két (6 és 7) rúd van alkalmazva, melyeknek alsó végei (8 éa 9) csuklók segétyével vannak egymástól (b) távolságban az áramszedő alvázában ágyazva. A. (6 ós 7) rudak másik végei két különböző 10. ill. 11. ponton csuklósan vannak a (12) emelővel kapcsolva, mely fölső végén a (13) áramszedőt hordja. Amint a rajzból látható,T a (8, 9) ill. (10, il) csuklók helyei úgy vannak megválasztva, hogy a (6) rúd (8, 10) végső csuklóinak meghosszabbított (14) összeköttetési vonala a (7) rúd (9, 11) végső csuklóinak meghosszabbított (15) összekötővonalát az áramszedő csiga magasságában metszi. Ezen elrendezés folytán az áramszedő csiga a(16)munkavezeték magasságának változásainál amint ez pl. a pontozottan rajzolt helyzetből kitűnik, igen lapos lemniszkáta mentén mozog, mely gyakorlatilag a (C—C) függélyessel esik egybe. Dacára ezen egyenesbe vezetésnek, a (6 és 7) rudak hosszának megfelelő méretezése mellett tetszőleges nagyságú (d) lcinyúlást érhetünk el. A 4—6. ábrában az áramszedőváznak kétpólusú munkavezetékek számára való további kiképzése van föltüntetve, melynél mindkét munkavezeték számára közös, két egymástól elszigetelt 13' 13" részből álló áramszedőhenger van alkalmazva. A hengert mindegyik végén két (6, 7) rúd és az ezekkel csuklósan kapcsolt (12) emelő hordja. Az áramszedő rudaknak emelése és sülyesztése, valamint az áramszedőnek a vezetékhez való szorítása ismert módon nyomólevegő segélyével történik, mely célból az áramszedőváz aljában a (18, 19) dugattyúkkal -és ezek közé helyezett (20) rúgóval ellátott (17) henger van elrendezve. A külső (19) dugattyú, a (21) dugattyúrúd, a (22) harántrúd és a (23) vonórudak segélyével (24-nél) van a (6) rudak (25) karjaival kapcsolva. Ha az áramszedő a 4. ábrában teljes vo~ nalakkal rajzolt nyugalmi helyzetéből a szakadozott vonalakkal jelzett munkahelyzetébe emelendő és a munkavezetékekre szorítandó, úgy a (17) hengerbe a (18) dugattyú mögé nyomólevegőt vezetünk, miáltal a (18) dugattyú a henger (26) beszögeléséig hajtatik előre. Eközben a (20) rúgó összeszoríttatik és a rúgó feszültsége által a (19) dugattyú kitol atik, amely a (21, 22, 23) rudazat segélyével a (25) karokat a (27) nyíl irányában forgatja és ezáltal a (6, 7) rudakat felemeli. A (20) rugónak közbeiktatása és a (18) dugatíyú löketének határolása folytán elérjük, hogy az áramszedőnek a vezetékhez való szorítása a (17) hengerben lévő légnyomás ingadozásaitól függetlenül mindenkor a (20) rúgó feszültségével történik és hogy az áramszedő rugalmasságát a (17) hengerben uralkodó légnyomástól függetlenítjük. Emellett szükséges, hogy az áramszedőhenger ferdén is beállhasson, hogy akkor is érintse mind a két munkavezetéket és pedig egyenletesen, ha ezen vezetékek különböző magasságban fekszenek pl. a légváltókban. Ezen célból a (22) harántrúd a (23) vonórudakkal a (29) rúgók közbeiktatása mellett köttetik össze, melyek lehetővé teszik, hogy a (6, 7) rúdpárok az áramszedő két oldalán különböző magasságra emeltessenek. Célszerű még a (6 vagy 7) rudakba mindkét irányban működő rugalmas (30) tagot iktatni, mely lehetővé teszi, hogy az áramszedő a (31) menetirányban működő ütéseknek engedjen. A 4. ábra szerint ezen rugalmas tagot azáltal képezzük, hogy a (7) rudat két részre osztjuk és a rúd egyik felének végét a (32) hüvellyel, a rúd másik felének végét pedig ezen hüvelybe illeszkedő (38) dugattyúval látjuk el. A (32) hüvelyben a (33) dugattyú két oldalán (34) ill. (35) rúigók vannak elhelyezve. Amint a 4. ábrából látható, a (12) emelők