43276. lajstromszámú szabadalom • Készülék szálak pörzsölésére elektromos áram segítségével

Megjeleni 1 iH>8. évi október hó 34-én, MAGY. SZABADALMI Kia HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 43276. szám. XIV/a/J. OSZTÁLY. Készülék szálak perzselésére elektromos áram segítségével. GIN GUSTAVE ELEKTROFÉMKOHÁSZ PÁRISBAN. A bejelentés napja 1908 február hó 25-ike. A találmány gyapotból, gyapjúból, se­lyemből vagy más textilanyagokból való szálaknak olyan hő útján való perzselé­sére vonatkozik, mely izzásba hozott elek­tromos vezetőből kisugárzik. Az ismeretes Threlfall-féle perzselési el­járásnál (11583/1884. sz. angol szabada­lom) a fonalat oly platinalemez közelében vagy platinagyűrű közepében rendezzük el, melyeket az elektromos áram izzásba hoz. Ennél a foganatosításnál az eljárás nagy hátrányokkal járt. A lemezek vagy gyű­rűk csekély hosszának oly csekély vezető­ellenállás felel meg, hogy az iparban szo­kásos feszültséggel biró áramok fölhaszná­lása végett igen számos fűtőelemet kellene sorozatosan kapcsolni, melyeknek működé­sét a maga egészében megzavarná, egyet­len egy elemnek működési zavara. Másrészt igen hosszú darabot izaásra he­vítve, ez nagy mértékben kiterjedne és minthogy azt két rögzített tartó tartja, gi>z görbe vagy hullámos alakot venne föl, ami pedig föladatával össze nem egyeztethető. , Ezenkívül a Threlfall ajánlotta sík vagy homorú keresztmetszettel biró lemezeknél nincs a szálnak egész kerülete az izzó fém kisugárzásának kitéve. Köralakú gyűrűknél ez a föltétel ugyan teljesítve van, de ezek külön berendezéseket igényelnek a meg­szakadt szálaknak bevezetésére és bekö­tésére. Ezeket a hátrányokat, melyeketa Threl­fall ajánlotta lemezek vagy gyűrűk hasz­nálatát gyakorlatilag lehetetlenné tették, j e­len találmány kiküpzöböli. Eszerint ugyanis izzótest gyanánt kör- vagy lapos kereszt­metszetű hosszú fémcsövet használunk, mely egyik alkotója irányában föl van ha­sítva, hogy a szál bevezetését és újbóli be­kötését lehetővé tegye. Hogy a kiterjedés folytán beálló hosszr deformációkat elkerüljük, a cső egyik vége elmozdulhatóan van 'elrendezve és azt hely­zetváltozásnál akképen vezietjük, hogy a cső mindig egészen egyenes marad. Ezt az eredményt úgy érjük el, hogy a cső hosszirányában húzást gyakorolunk, mely elegendő, hogy azt egyenesen tartsa, anélkül, hogy a fém rugalmassági határát elérnők. A húzást vagy szabályozható rúgó hatása vagy feszítő szálra ható súly vagy pedig végül azon mozgékony összekötő da­rab saját súlya idézi elő, mely közvetlenül a csőre hat. Az utóbbi esetben a csövek­nek azonban függélyesen vagy ferdén kell állniok. Az 1. ábra olyan perzselő cső távlati

Next

/
Thumbnails
Contents