43276. lajstromszámú szabadalom • Készülék szálak pörzsölésére elektromos áram segítségével

képe, melynek (a) teste egész hosszában hasított, összelapított henger alakjával bír és* melynél az áramhozzávezetés a (b) toldatok útján történik. A szálat vagy függélyes vagy vízszintes síkban vezethetjük be és ennek megfelelően olyan keresztmetszeteket választunk, melyek többé vagy kevésbbé hasonlítanak a 2. ábra (c) és (d) példáihoz. A csöveket továbbá egy vagy több barázdával képezhetjük ki, amelyekbe vagy egymásután ugyanazon szál, vagy pedig egyidejűleg több szál lép be. Ha a hevítést szűk hasítékkal biró egyetlen egy csőben foganatosítjuk, úgy megeshet, hogy a levegőbevezetés, mely gyapotnál elegendő lehet, gyapjúnál és selyemnél, melyek nehezebben égnek, nem elegendő. Tökéletes műszaki eredményt érünk el azáltal, hogy a fűtőkészüléket forrasz,tócsőhöz hasonló fújtatóval, szereljük föl, amelyet nyomóié,gvezetékkel .kötünk össze és amely a hasítékba igen vékony levegősugarat vezet. Nehogy a befúvott levegő a hevítő csövet túlságosan lehűtse, a cső keresztmetszetét ott, hol a levegősugár belép, megszűkítjük. Ennek folytán ezen helyen a Joule-féle hőhatás túlhevülést idéz elő, mely a szellőzés okozta lehűlést egyensúlyozza. Nem szükséges, hogy az izzásra hevített fölület egy darabból álljon, hanem a szálat -két különálló fölület között is vezethetjük, mint pl. a 2. ábrán (e) és (f) mutatják, Ennél az elrendezésnél a levegő szabadon beléphet <es a piherostocskák 'eléghetnek. A szálat egymásután több csőbe is bevezethetjük, melyek vagy egymás mögött vannak elrendezve (3. ábra) vagy egymással párhuzamosak, mikor is a szál mozr gásiránya változik (4. ábra), vagy pedig a csövek egyetlen többször hajlított darabból állhatnak (5; ábra). Ezen elrendezéseknél a szálat váltakozva hevítjük és a levegő oxydáló hatásának tesszük ki, miáltal az a hozzátapadó szá-Ucskáktól jobban megiszabadíttatik és ezeket teljesen el is távolíthatjuk, amennyiben az utolsó előtti és az utolsó cső közé, valamely olyan készüléket iktatunk be. amely a szálat lesúrolja. Javasoltak már olyan készülékeket, melyeknél az izzófölület tűzálló anyagon van elrendezve, melynek kiterjiedési és rugalmassági együtthatója más, mint a fémé. Ebből következik, hogy ez utóbbi az erős hevítés folyamán, melynek alá van vetve, megvetemedik és ráncosodik. A fűtőelemet '; tehát szabadon kell elhelyezni és csak végei j állhatnak érintkezésben szilárd anyagokj kai. 1 Azon eszközök föl tüntetése végett, melyek a csövek kiterjedésénék hatását megszüntetik, a 6. és 7. ábrán két fűtőelem-i nek egy csoportja van megrajzolva. A (g) platinacsövek a (h) toldatok útján az (i) rúddal vannak összekötve, mely a (k) tartólemezeken van megerősítve. A fűtőtest ennélfogva az (m) csatornában szabadon fekszik. Minthogy a rúd a tartólemezen nincs megerősítve, az ezen szabadon csúszhat. Ezt a csúszást, mely azt eredményezi, hogy a fűtőelemek mindig egyenesek maradnak, a (p) feszítő rugók idézik elő, amelyek olyan súllyal pótolhatók, amely feszítőfonal közvetítésével működik. Ha a készülék ferdén áll, úgy az (n) összekötőrúd súlya által létesített húzás elegendő. A sugárzás okozta hő veszteség elkerülése végett a csöveket végül (t) ernyőkkel letakarhatjuk. Hogy a rajz érthetőségét ne befolyásoljuk, a fölülnézetben az ernyők el vannak hagyva. Bemutatandó még, hogy miképen lehet nagyszámú fűtőelemből egy teljes készüléket összeállítani. Ha valamennyi fűtőelem sorozatban van kapcsolva, úgy az összekötő rudak keresztmetszete a legkisebb, de minden egyes eFem kicserélése az egész szövőszék meg| állítását vonja maga után. I Ha valamennyi fűtőelem párhuzamosan j van kapcsolva,, az egyes elemek kicserélése i nem .teszi szükségessé a szövőszék megál| lítását, de a vezetők tömege tetemes lesz. { A legelőnyösebb megoldás az, ha több elemet párhuzamosan és azután bizonyos