43216. lajstromszámú szabadalom • Fűtőkályha

Megjelent 1908. évi október lió 15-én. __ MAGY. jgggt KIH. SZABADALMI Jgf

f HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 48216. szám. U/u, OSZTÁLY. Fűtőkályha. BÁRÓ FECHTIG IMRE FÖLDBIRTOKOS TISZAUGON. Pótszabadalom a 40041. sz. törzsszabadalomhoz. A bejelentés napja 1908 január hó 15-ike. Találmányom tárgya a 40041. sz,. törzsszabadalomban védett fűtőkályha javított foganatosítás! alakja, melynél a törzsszar badalomban védett kályhától eltérően, nemcsak a szekundér levegőt, hanem a tüzelőanyagot és a primér levegőt is előmelegítve vezetjük a tüzelőtérbe. A csatolt rajz 1. és 2. ábráján a találmány tárgyát képező fűtőkályha függélyes hosszmetszete, illetve az 1. ábra 2—2 vonala szerint vett vízszintes metszete látható. Mint az a rajzokból kitűnik, a kályha alapjában véve a törzsszabadalomnak megfelelően van szerkesztve, tehát egy megfelelő anyagból — pl. bádogból — készült hengeres (a) palástból, az. ebben koncentriktisan elhelyezett fix (b) csőből, a két cső között keletkező gyűrűs térbe beépített (c) tüzelőtérből és a csavarmenetben meghajlított (g) bádogcsík által ugyancsak eme gyűrűstérben létesített füstvezetékből áll, mely a (h) füstgyűrű útján közlekedik az (i) füstelvezető csővel. A (b) csőben a találmány tárgyát képező berendezésnél is a (j) fogantyú segélyével forgatható (K) forgiótolattyú van elrendezve, mely úgy, mint a törzsszabadalomnál, az (1 m) falak rekeszekre van osztva és a törzsszabadalomban leírt módon méretezett (1 2 3) nyílásokon közlekedik a füstvezsték (I II), illetve (III) meneteivel. Ez a föntebb röviden ismertetett és a törzsszabadalom tárgyát képező kályha már most a találmány értelmében akként van kiképezve, hogy a tüzelőanyagot és a primér levegőt is előmelegíthessük, mit azáltal érünk el, hogy a (C) tüzelőtér elé egy (n) töltőgaratot építünk, melyet a (d) ajtón át töltünk és melyből a tüzelőanyag a lejtős (e) rostélyra jut. Ezenkívül a (k) tolattyúnak a füstvezeték (I) menetével közlekedő rekeszét alul az (o) fal által elzárjuk, az (m) falon pedig egy (p) nyílást képezünk ki, mellyel szemben egy lejtősen fölfelé irányult (q) terelő lemezt rendezünk el. A terelő lemez az (m) és (1) falak között lévő rekeszből a (p) nyíláson át az (I) menettel közlekedő rekeszbe beszívott levegőáramot két részre osztja, a lefelé áramló nagyobb mennyiségű levegő képezi a primér levegőt és az (r) nyíláson az (e) rostély alá az (f) hamuaknába megy, a fölfelé áramló kisebb levegőmennyiség pedig az (1) nyíláson a füstvezeték (I) menetébe vezetett szekundér levegőt szolgáltatja. A levegő a leírt úton előmelegszik, tehát a tüzelőtérben égő tüzelőanyag ha-