43139. lajstromszámú szabadalom • Nyomásszabályozó gázok be- és elvezetésére

Megjelent 19Q8. évi október hó 15-én. MAGY. SZABADALMI KIK. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 43139. szám. II/c. OSZTÁLY. Nyomásszabályozó gázok be- és elvezetésére. FELD WALTHER GYÁROS ZEHLENDORFBAN. A bejelentés napja 1907 március hó 30-ika. Elsőbbsége 1906 junius 2-ával kezdődik. Eddig a gázok be- és elvezetését általában akként szabályozták, hogy a be- és kivezető csatornák, illetve csövek keresztmetszetét csapok, szelepek, tolattyúk és más effélék segélyével megváltoztatták. A ki- és beáramlás ilyetén szabályozása tud" valevően pontatlan. Bebizonyult, hogy a bevagy kiáramlást célszerűbb a be- és kiáramlási nyomás megváltoztatásával szabályozni, míg az illető vezeték keresztmetszete állandóan változatlan marad. A találmány tárgya ép úgy szolgálhat egyetlen be- vagy kiáramlás, mint valamely vezetéktől elágazó több be- vagy kiáramlás szabályozására. Az alábbiakban oly példa van ismertetve, melynél föltételezzük, hogy egy főgázvezetékbe több gázvezeték torkollik. Az 1. ábra az eddig szokásos működési módot tünteti föl. A kokszkemence-rendszer (a) főelvezető csatornájába az egyes kokszkemencékből kivezető (bl, b2, b3) füstcsatornák torkolnak be. A füstgázok a (D) nyíl irányában a kéménybe áramolnak. A füstgázok az egyes bevezető csatornákból a (pl, p2, p3) nyilak irányában áramolnak az (a) főcsatornába. Rendesen ezen esetben a kokszkemencékből kivezető csatornákban (sl, s2, s3) tolattyúkat alkalmaznak. Hogy a különböző kokszkemencékben lehetőleg egyenletes üzemet érjünk el, jelen esetben az összes tolattyúk állását akképen kellene szabályozni, hogy az (sl) tolattyút legkevésbbé, az (s3) tolattyút legjobban kellene nyitnunk. Csakhogy ily módon pontos szabályozás nem érhető el. Ugyanis a gáz fölhajtó erejénél fogva a (bl) füstcsatornából kiáramló gázok a főcsatornában közvetlenül ennek boltozata alatt a keresztmetszetben I-el jelzett rétegben fognak haladni, mely a (b2) csatornából kiáramló gázokra ellennyomást gyakorol, melyet ezek legyőzni kénytelenek, hogy azután a rendelkezésükre álló mélyebben fekvő II. réteget elfoglalhassák. Ennélfogva nagyobb számú, pl. 50 kokszkemencénél a gázelvezetés a főcsatornában annál kedvezőtlenebbé lesz, mennél távolabb fekszik az illető kokszkemence füstvezetéke a kéménytől. A megelőző kokszkemeticékből kiáramló füstgázok nyomása minden következő kemencére nézve nagyobb és nagyobb leöz. A 2. ábrán már most oly berendezés van föltüntetve, melynél a gázáramlást az egyes kokszkemencékből nem tolattyúk, hanem eltolható (rl, r2, r3) csövek segélyével szabályozzuk, mimellett valamennyi kokszkemence elvezető füstcsatornájának harántmetszete változatlan marad. Minthogy az elégő gázok mennyiségének egyenletes üzem-