43052. lajstromszámú szabadalom • Hajtómű kerékpárokhoz és hasonlókhoz

géseket végeznek, hogy a (33) és (34) csapokat a (26) károk fogiirei a holtpontokban még nem érik. Ha azonban az egyik pl. a jobboldali pedál erősebb megnyomásával a (26) karnak nagyobb kilengést adunk, a pedál alsó holtpontja közelében az (m) csap fölötti legközelebbi fogür a (34) csaphoz ér, mire a (26) kar továbbforgásával a (34) csap e fogürbe fekszik, az (m) csap ellenben fogüréből kilép. E pillanatban a (c) csúszka saját és a hozzákötött lánc, valamint a lánc feszültségénél fogva, a (35) rúgó hatását legyőzve a (34) csapon a (32) vezeték mentén lecsúszik és ha a vezeték hosszát kellően (két fogosztásnyira) megszabjuk, áz (m) csap előbbi fogürétől számítva egy osztással lejebb eső fogürrel kerül szembe. A (26) kar visszafelé való lengésénél az (m) csap e fogürbe fekszik, s a (34) csap pedig fogüréből kilép, mire ez utóbbit a (35) rúgó a (32) vezeték belső végére^ tehát rendes helyzetébe húzza. A jobboldali pedálnak a rendesnél erősebb lenyomása tehát a jobboldali (m) csapnak egy foggal való leszállását eredményezi. Ha most a baloldali pedált nyomjuk le erősebben, a baloldali (m) csap s egy foggal leszáll és ha ezután a pedáloknak ismét rendes kilengéseket adunk, az (m) csapok fogüreikben maradnak és a hajtómű kisebb áttétellel működik. Az áttétel növelésére az (m) csapokat magasabban fekvő fogürökbe kell hozni. Ez azáltal történik, hogy a pedáloknak az előbbinél az áttétel kisiebbítésének megfelelő kilengésnél még nagyobb kilengést adunk. Ha az egyik, pl. a jobboldali pedált még jobban, mint előbb, lenyomjuk, a másik pedál a differenciális kerékmű hatása folytán u. o. mértékben emelkedik és a baloldali (26) kar hátrahajlik. A holtpont közelében a baloldali (m) csap alatti legközelebbi fogür a (33) csaphoz ér, mire a (26) kar további hátrahajlásánál a. (33) csap « fogürbe fekszik, az (m) csap pedig fogüréből kilép. E pillanatban a lánc feszültsége a csúszkát a (33) csapon a (31) vezeték mentén fölfelé húzza és ha a (31) vezeték hossza kellőképen (három fogosztásnyira) van megszabva, az (m) csap az előbbi fogür fölötti második fogürrel kerül szemben a (33) csap pedig a (31) vezeték külső végére kerül. A (26) kar előrehajlásánál már most az (m) csap e fogürbe fekszik, a (33) csap pedig fogüréből kilép, mire a (35) rúgó ismét a (31) vezeték belső végéi-e, azaz rendes helyzetébe hozza. A jobboldali pedál lenyomása tehát ez esetben a baloldali (m) csapnak két fogürrel való emelkedését vonja maga után. Minthogy azonban a jobboldali pedált az áttétel kisebbítésének megfelelő kilengésnél jobban nyomtuk be, közben a jobboldalon a (34) csap kapcsolódott és (m) csap egy foggal lejebb szállt. A jobboldali pedálnak tehát az áttétel növelésének megfelelő lenyomása a baloldali csúszkát két foggal emeli, a jobboldalit egy foggal leszállítja. Ha most u. o. módon a baloldali pedált nyomjuk le, a jobboldali csúszka emelkedik két foggal és a baloldali sülyed egy foggal, mindkét pedál egymásután való megnyomása tehát végeredményben a csúszkáknak egy-egy foggal való emelkedését tehát az áttétel növekedését vonja maga után. Ha tehát az áttételt kisebbíteni akarjuk, a jobb és bal pedáloknak bizonyos a rendesnél nagyobb lengéseket adunk, és ezt többször ismételve, a csúszkákat mindig egy-egy foggal lejebb szállítjuk. Az (m) csapoknak újabb fogürbe való kapaszkodását egy-egy lökés jelzi, amit a kerékpáron ülő megérez és így, mindig tudja, hogy az1 áttétel változtatása megtörtént. Az áttétel növelésénél a pedálokat szintén fölváltva, de az előbbinél nagyobb kilengéssel kell mozgatni. Ez esetben minden lépésnél két lökés jelzi a kapcsolódást. A kivágások lehetnek körivalakúak is, de mindenkor annyira széleseknek kell lenniök, hogy a (33 és 34) csapoknak még szabad játékuk legyen, szükséges továbbá, hogy a (32) kivrágás mindig a (31) kivágás előtt jöjjön működésbe. A fogak úgy vannak alakítva, hogy a pedálnak mindig ugyanazon állásánál történik az (m) csapok kiugrása. A (c) csúszka útjának a (30) ütközők szabnak határt. Lehet az elrendezés olyan