43037. lajstromszámú szabadalom • Csőtörés esetén önműködően záródó szelep
Megjelent 19f>8. évi szeptember hó 29-én. MAGY. szabadalmi Kia hivatal SZABADALMI LEIRAS 48087. szám. V/e/l. OSZTÁLY. Csőtörés esetén önműködően záródó szelep. WOLF SáNDOR MÉRNÖK ÉS FÉMÁRÚGYÁROS ERZSÉBETFALVÁN. A bejelentés napja 1907 november hó 19-íke. Gőzcsővezetékek repedése vagy törése alkalmával önműködően záródószelepek már ismeretesek, ezek, azonban a gőzsebesség hirtelen megnövekedése által hozattak működésbe és valamennyien különféle hibákban szenvednek, melyek főképen a következőkben foglalhatók össze: A készülékek, ha a veszély pillanatában egyáltalában működnek, legtöbbször a gőzt hirtelen és lökésszerűen zárják el s ezáltal az egész csőhálózatot, sőt magukat a kazánokat is hatalmas rázkodtatásoknak teszik ki, melyek nem egyszer már újabb. Töréseknek vagy repedéséknek s ezáltal még az eredetinél is nagyobb baleseteknek okozóivá váltak. Nagy kiterjedésű vezetékeknél megtörtént már az is, hogy a repedés a csőtörési szeleptől több száz méternyi távolságban történt úgy, hogy a szelepen keresztül tóduló gőz sebessége a hosszú vezetékben föllépő nagy súrlódási ellenállás folytán nem növekedett lényegesen, s így a szelep nem is működött, mégis a törés helyén elég nagy mennyiségű gőz tódult ki ahhoz, hogy emberéletben, esetleg ott fölhalmozott anyagokban vagy egyéb tárgyakban tetemes kárt okozzon. Az ilyen szelepek, továbbá a dolog természeténél fogva a legtöbb esetben sok éven sőt évtizedeken át föl lehetnek szerelve anélkül, hogy működésükre alkalom akadna. Ezáltal rendesen a figyelem sem terelődik rájuk s így megtörténhet az is, hogy annyira berozsdásodnak vagy működési részeik kazánkővel és egyéb tisztátlanságokkal annyira telerakódnak, hogy szükség esetén nem működnek. Mindezek a hátrányok kiküszöbölése képezi jelen találmány tárgyának célját. A szóban forgó készüléknek egy példaképem foganatosítási alakját a mellékelt vázlatos rajz nyitott helyzetben ábrázolja. > . A gőz a kazánból vagy a főcsővezetékből a készülékbe (A) pontnál lép be. Innen (B) és (Bl) tehermentesített szelepeken keresztül az (E) térbe és innen pedig az (F) Véíendő csővezetékbe jut. Az (E) csővezeték legvégéről vagy más alkalmas (G) pontról kiindulólag a kis keresztmetszetű (H) segédcsővezeték vezet vissza a Bzelephez és a szelep alatt elhelyezett (I) hengerbe torkol. Rendes körülmények között az (F) csővezeték végén közel ugyanaz a nyomás uralkodik, mint a kazánban, mely nyomás azután a (H) segédcsővezetéken keresztül az (I) hengerbe vitetik át. Ez a nyomás a (J) dugattyút fölfelé hajtja és így a (C) rúd közvetítése folytán a (B és Bl) Bzelepeket nyitva tartja. Ha már most az (F) csővezeték valamely pontján törés áll be, úgy azon a gőz a szabadba